Csoma János - Szigyártó Zoltán: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában (VITUKI, Budapest, 1975)
Bevezetés
BEVEZETÉS A matematikai statisztika szabatos módszereinek az alkalmazása az elmúlt évtizedben világszerte rohamosan tért hódított a hidrológiai észlelések feldolgozásánál. Az egyetemi oktatás ma már nálunk is súlyt helyez arra, hogy a vízimérnöknek készülő hallgatók átfogó képet kapjanak ezekről az eljárásokról. Ugyanakkor kint, a gyakorlatban dolgozó tervező- és kutató- mérnökök döntő többségének még nem volt meg a lehetősége arra, hogy ezeket a módszereket az egyetemen elsajátítsa. Viszont a felvetődő gyakorlati feladatok igényessége, a kutatási módszerek fejlesztésének a szükség- szerűsége e téren is egyre inkább megköveteli a szabatos, szubjektív hibáktól mentes módszerek alkalmazását. Az így felvetődő sürgető igény kielégítését célozza tehát ez a könyv, amelynek célja az, hogy megismertesse az érdeklődő olvasót a valószínűség elmélet és a matematikai statisztika alapvető fogalmaival; s ezekre építve bemutassa azokat a legfontosabb módszereket, amelyek alkalmazása a hidrológiával foglalkozó tervező és kutató mérnökök számára — megítélésünk szerint — ma már elengedhetetlennek tűnik. A könyv ilyen módon elsősorban nem az elméleti felkészültség növeléséhez kíván segítséget adni. Ezért a különböző, alkalmazásra kerülő tételek bizonyítását általában elhagytuk, viszont annál nyomatékosabban hangsúlyoztuk az egyes módszerek alkalmazhatóságának a feltételeit, hogy így megvédj ük az olvasót a helytelen következtetések levonásától. Ugyancsak a kitűzött célt, a számítási technika begyakoroltatását, az alkalmazási lehetőségek bemutatását szolgálják a könyvben található, s a módszerek ismertetését közvetlenül követő gyakorlati példák és azt szolgálja az a példagyűjtemény is, amely a könyv függelékét képezi. A könyvben foglaltak gyakorlati hasznosíthatóságát szerettük volna fokozni azzal a megoldással is, hogy a példákhoz közvetlenül csatlakozó, s a számítások módját bemutató táblázatokat arab számmal jelölve a megfelelő példa mellett közöljük; s római számmal jelölve a könyv végén adjuk közre a különböző eloszlásfüggvények és empirikus eloszlásfüggvények számítását, a statisztikai hipotézisek ellenőrzését megkönnyítő táblázatokat. Azok az olvasók, akik az elmélet részletei iránt is érdeklődnek, ezekre vonatkozóan a szükséges felvilágosítást azokból a munkákból kaphatják meg, amelyeket a könyv végén található, ebből a célból összeállított, s elsősorban magyar nyelvű műveket tartalmazó irodalmi jegyzék alapján keres9
