Csermák Béla: Hegy- és domvidéki vízrendezés hidrológiai kérdései (VMGT 157. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest, 1985)
2. Vízfolyások rendezése
53 A Gutnbel-féle tipusú valószínű- ségi eloszlásfüggvény grafikus alkalmazása (egyúttal; alkalmazhatóságának elbírálása) esetén a Gum- bel-féle valószínűségi hálózatot kell használnunk. A 15. ábra a Bara- nya-patak csikós- töttösi szelvényére az árvízi eloszlásfüggvényt .valamint a 3 és 10 %-os meghaladási valószínűségű vízhozamot szemlélteti. A számításhoz, illetve szerkesztéshez az 1935-1966.i- dőközben észlelt évi árvizhozamokat használták. A felrakott pontok alapján ránézéssel meg lehet állapítani, hogy mindkét példa esetében a pontok jól kijelölik a kiegyenlítő egyenest, amely a keresett eloszlásfüggvény lesz, éspedig; a dunai példánál a Pearson III. tipusú, a Baranya csatornánál a Gumbel-féle tipusú valószinüségi függvény. Vagyis, a feladat mindkét esetben megoldható volt grafikusan.empirikus eloszlásfüggvény alapján; numerikus számításra gyakorlati szempontból aligha van szükség. A számítások bemutatása helyett u- talunk az irodalomra (VMS 200/8-78; Kontur I. et al., 1980., Lászlóffy W., 1964.). 2.3.2.2 Árvizhozamok számitása rövid adatsorokból 6-20 éves időszak vízhozam-adatsora birtokában az évi egyetlen nagyvizhozam alapján összeállított adathalmaz helyett a vizsgált időszakban egy választott küszöbérték feletti ösz- szes árhullámot kívánatos figyelembe venni (todorovic-Zelenha- sic, 1970). Ezt a Qq küszöbértéket a mederből kilépő vizhoza15, ábra; Eloszlásfüggvény meghatározóo a q finmhol _f ól o h ól Á70 f ha n egyenletes beosztás
