Csermák Béla: Hegy- és domvidéki vízrendezés hidrológiai kérdései (VMGT 157. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest, 1985)
1. Természeti adottságok
37 1.6.5.4 A hordalék lerakódása A víz által szállított szilárd anyag valamely területen való lerakódása feltöltődést okoz. Ez a fogalom a vizépitésben rendszerint tározókkal, duzzasztott vizű (és egyéb kisesésü) vízfolyás—szakaszokkal, csatornákkal kapcsolatosan fordul elő, A tározótérben lerakódó hordalék csökkenti a tározóteret, ezzel a tározó teljesítőképességét. Sokszor a feliszapolódás üteme dönti el a mü élettartamát és ennek révén a létesítés gazdaságosságát. A feltöltődés hasonló bajt okozhat a - főleg sekély mélységű - tavak, vagy a vízfolyások esetében is. A meglévő tározók, továbbá a tavak,a vizfolyásmedrek feltöltődési üteméről legegyszerűbben és legpontosabban ismételt mederfelvétellel lehet tájékozódni. Megfelelő tapasztalati adatok hiján, előrejelzés - szerűen a várható feltöltődés oka it kell számbavenni. Tudatában kell azonban lenni annak, hogy a teljes vízgyűjtő beható vizsgálata és ismerete alapján sem állapítható meg egyértelműen a bekövetkező hordaléklerakódás üteme és mennyisége. Gyakran nem is a lepusztult és másutt lerakott hordalék mennyisége, hanem a benne lévő t ápa nyag helyváltoztatása jelenti a veszélyt. Oellemző példa erre a Balaton és vizgyüj tője. Számos érdek fűződik a fenékiszap mozgásának, felkavarodásának az ismeretéhez is. Erre a hagyományos módszer a mederanyagból vett zavartalan minta töménység és szemcseösszetétel szempontjából való elemzése. Az elszórt, pontonkénti fúrásszelvények adatainak térbeli kiterjesztésére és általánosítására jól hasznosíthatók a felszín alatti rada rf elvételek, vagy a növényi pigmentkoncentráció meghatározások, amelyek kimutatják a felszín alatti talajréteg határokat. A tározóban a feltöltődés száméra holtteret kell biztosítani. Ez a holttér természetesen a hasznos térfogaton túl ér
