Csermák Béla: Hegy- és domvidéki vízrendezés hidrológiai kérdései (VMGT 157. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest, 1985)
1. Természeti adottságok
/ évi vizhozamösszegek ingadozása az alpesi eredetű és a karsztos vizfolyásokon ls3 - 1;5, a vastag lösztakaróval fedett területeken (a dunántúli dombvidéken) lj5 körüli, az egyéb kisvizfo- lyásokon lj5 - 1«10, Az előforduló legkisebb és legnagyobb vízhozamok aránya, ugyanebben a sorrendben, ljlO - ljlOO és 1; 2 ilOOO. A vizgyüjtőterület jellegétől függően 100-200 km az a határ, amelynél kisebb vizgyüjtőjü vizfolyások - az alpesi e~ redetü, továbbá a karsztos és a löszös vizgyüjtőterületü vizfolyások kivételével - hosszabb szárazság esetén rendszerint kiszára dnak. A vizhozamokat - különösen a szélső értékeket - ugyanabban a szelvényben is különféle tényezők (hazai és külföldi vizhasznélatok és vizimunkák, mezőgazdasági és erdészeti beavatkozások stb.) befolyásolják. A jellemző vizhozamértékeket általában igyekeznek az állandónak tekinthető tényleges helyzetnek megfelelően meghatározni. így azok a folyamatos mesterséges beavatkozások hatását általában tartalmazzák. Az idényjellegű hatásokat (pl. öntözés, időszakos ipari vizhasználat) azonban - a lehetőség határain belül - ki szokás szűrni. Az árvizi hozamok értékeit az (árvizi) meder kiépitettsé- ge döntően befolyásolhatja. Tervezésnél általában a jelenlegi mértékadó hozamértéknél magasabbal és a müvek jelenlegi viz- szállitóképességénél többel szoktak számolni, hiszen a terület- használat fejlődése a szélsőséges vizjárási helyzetek szélsőségeit fokozza és fokozott biztonsági igényeket támaszt, (El kell kerülni azonban a gazdaságtalan túlméretezést 1) A határt szelő és képező vizfolyások rendezésében a (múltbeli és a tervezett) külföldi beavatkozások megfelelő ismeretének a hiánya még külön is bizonytalanságokat eredményez. Az előfordulási valószinüséggel kapcsolatban rá kell mutatni, hogy a matematikai statisztika csak arra adhat feleletet, hogy változatlan viszonyokat feltételezve, végtelen hosz- szú idő átlagában mekkora egy meghatározott valószinüsóghez kötött árvizhozam, de semmit sem mondhat a bekövetkezés valószi- nü időpontjáról. 29
