Csermák Béla: Hegy- és domvidéki vízrendezés hidrológiai kérdései (VMGT 157. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest, 1985)

1. Természeti adottságok

17

1966.). Ezek,legnagyobb valószinüséggel május 16. és augusztus 31. között fordulnak elő, pontosabban! májusäjúliusban a rövi- debb csapadékok legnagyobbjainak lehullására a legnagyobb a

A különböző időtartamú és gyakoriságú nagy -csapadékok grafikonját nyolc állomásra a 2 ■ áb ra ta r~ talmazza (schirokné Kriston I.,

1983.).

Az egy napnál rövi- debb, különösen pedig a néhány óra vagy perc i- dőta rta mű heves csapadékok (zápo- rok, felhő- szakadások)

törvényszerűségeinek ismerete több okból (belterületi csapadékelvezető csatornák méretezése, vízfolyások árvizi hozamának a számítása, talajerózió elleni küzdelem) fontos.

Szeged

I 2 1 0 S í 7 0 910 I 2 } 4 5 6 7 0 910

időtartam (d) időtartam (d)

2, ábra! Különböző gyakoriságú nagy-csapadé- - kok intenzitása az időtartam függvényében (t = 1 - 10 nap)

A legfeljebb néhány óra időtartamú nagy-csapadékok különösen a nyári félévben (április-szeptember között) gyakoriak, legsűrűbben májusban-júniusban fordulnak elő, nem egyszer zivatarral vagy jégesővel együtt.