Csermák Béla: Hegy- és domvidéki vízrendezés hidrológiai kérdései (VMGT 157. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest, 1985)

1. Természeti adottságok

13 1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK A felszini vizek több más természeti adottsághoz kapcso­lódnak, és jórészt ezek a kapcsolatok határozzák meg a vizgaz- dálkodás lehetőségeit és módjait is. 1.1 FÖLDRA3ZI FEKVÉS A földrajzi fekvés meghatározó szerepe nyilvánvaló. Ma­gyarország a Közép-európai mérsékelt övezethez tartozik; csak nagyobb vizfolyásaink forrásvidéke esik a magashegységek kli- maövezetére. 1.2 DOMBORZAT A domborzat szabja meg a felszini vizek pályáját.elhelyez­kedését, esését és romboló-, illetve építőtevékenységét. Mind­ezek mellett másodlagos éghaj lat-alakitó tényező is;hegyek kö­zött alacsonyabb a hőmérséklet, a hegyek, dombok befolyásolják a csapadékot szállitó légáramlatok útját, zord északi- és na­pos déli lejtőik vannak, stb. 1.3 FÖLDTANI FELÉPÍTÉS A földtani viszonyok közül számunkra a felszini - felszin- közeli rétegek fizikai tulajdonságai a fontosak. Milyen e ré­tegek vizfelvevő képessége és ennek a lefolyást befolyásoló ha­tása, milyen a víztározó képességük, mennyire erodálódnak és igy milyen mértékben járulnak hozzá a hordalékképződéshez. A Kárpát-medencében a vizzáró felületek az uralkodók. Na­gyobb kiterjedésű áteresztő tömbként emelkedik ki a Dunántúli Középhegység, a Mecsek, a Budai hegyek és a Bükk karsztja (va­lamint a témánk szempontjából jelenleg érdektelen Duna-Tisza- közi és a Nyirségi homokhát). A folyók hordalékkúpjai (Duna—

Next

/
Oldalképek
Tartalom