Csermák Béla: Hegy- és domvidéki vízrendezés hidrológiai kérdései (VMGT 157. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest, 1985)
Bevezetés
11 BEVEZETÉS A vízrendezés - klasszikus értelemben - minden olyan műszaki beavatkozás, amelynek célja a viz szabályozott, károkozás nélküli levezetése» A területi szemlélet kialakulásával, a vízrendezésen a műszaki és a területrendezési,valamint az agrotechnikai beavatkozások együttes alkalmazását értjük (viz- gazdálkodási Lexikon, 1970.), - a lehullott csapadék helyben- tartása. és csak a helyben nem hasznosítható káros vizek rendezett elvezetése érdekében. A vizrendezési feladatok lényeges eltérést mutatnak annak megfelelően, hogy síkvidéki, vagy pedig hegy- és dombvidóki területekkel van-e dolgunk Csalamin P,. 1966.). Síkvidéki területeken a vizrendezési feladatot döntően az határozza meg, hogy az esés mind a terepen, mind a medrekben igen kicsi, a lefolyás természetes (és mesterséges) módon hátráltatott, felszini elöntések (belvizek) jelennek meg,s ugyanekkor a talajvizszin általában közel helyezkedik el a felszínhez. Ennek megfelelően az alapvető teendő a felesleges vizek olyan mértékű és ütemü levezetése, hogy a vizfeles legek minél kisebb kárt okozzanak. Hegy- és dombvidéken a viz összegyülekezése és lefolyása gyors, eróziós károk lépnek fel, a talajvíz általában mélyen van, jelentősek a hegységek (főleg a karszthegységek) belsejében lejátszódó tározási és vizmozgási folyamatok, a forrástevékenységek. A lefolyást elsődlegesen a természeti (meteorológiai, domborzati, földtani, talajtani, terepfedettségi) adottságok, és csak másodsorban az emberi beavatkozások határozzák meg. A vízrendezés célja komplex beavatkozásokkal a vízgyűjtőre hullott csapadék (egy részének) helybeli hasznosítása,az e- rózió mérséklése és a káros vizek szabályozott elvezetése (soltész 3., 1979.).
