Csath Béla: A Zsigmondyak szerepe a magyar vízkutatás és fúrás történetében (Vízügyi Történeti Füzetek 12. Budapest, 1983)

IX. A századfordulóig terjedő évek munkái (1888-1900)

pénzekből származó jövedelem meghaladja az évi 650 000 frt-ot, a többletet egy újabb híd építésére kell fordítani. Ez a feltétel 1890-ben teljesült, és az 1893:XIV. tc. elrendelte az Eskű-téri és a Fővámtéri híd építését. A Fővám-téri Ferenc József — ma Szabadság — dunahíd építését 1894-ben kezdték meg. A hídfő és a pillérek alapozását Zsigmondy és Gartner végezte, az előbbi a fúrásokkal (36. és 37. kép) együtt, majd az 1895 októberében tartott árlejtés alapján a híd feljáróinak és a vámszedőházaknak építését is [91 j. A hidat 1896. október 4-én adták át a forgalomnak. A létesítés körül szerzett érdemei elismeréséül a király Zsigmondynak a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. Neve társával együtt a híd tartóoszlopain levő táblán olvasható. Az 1893:XIV. tc. alapján épülő második dunahíd — az Erzsébet-híd — alapozási munkáit előkészítő talajkutatási fúrások is Zsigmondy Béla nevéhez fűződnek. Az egyik, 16,6 m-es, talajvizsgáló fúrással 1897. január 13-án egy artézi hévforrást ütöttek meg, amely 1000 l/perc vizet szolgáltatott. A hídfő alapozási munkálatai közben 1898. augusz34. kép. A békéscsabai,/angyalos" kút