Csath Béla: A Zsigmondyak szerepe a magyar vízkutatás és fúrás történetében (Vízügyi Történeti Füzetek 12. Budapest, 1983)
A szerkesztő előszava
A szerkesztő előszava A tanulmány már a sorozat témakörének kibővítésével is örvendetesen szélesíti vízügyi múltunkról való eddigi ismereteinket. Tárgya: a hazai vízkutatás és fúrás, s ennek szerepe, jelentősége az e téren elért magyar eredmények súlya — valójában csak az ilyen gondos, monografikus feltárás és rendszeres áttekintés alapján bontakozhat ki mindenki számára. Hézagpótló tehát e munka és nagy nyereség, hogy az érdekes téma — rátermett, képzett, kutatómérnök szerzővel találkozott. Csath Béla nem „alkalmi beugróként" vállalkozott a téma bemutatására: a szakfolyóiratokból is jól ismert tapasztalt szerző e témakörben, akinek a részeredményekről beszámoló cikkei és előadásai is mindig érdeklődést keltettek. Jelen munkája mögött pedig egy jól tájékozott, széles látókörű szakember tudása, tapasztalatai és szakmai igényessége áll, s írásának helyenként élményszerű hiteléhez egy tevékeny élet több évtizede nyújt fedezetet... (Erről megjegyzendő, hogy a hazai elméleti és gyakorlati tapasztalatokat): mert a történelem bizonyos szinten, az elmélet és gyakorlat tapasztalatainak összessége is:) távoli fejlődő országok (Mongólia) vízfeltárásának gyakorlatában is hasznosította). A témakör kibővítésével kapcsolatos, hogy a tanulmány nemcsak tárgyában (vízfeltárás és cég-történet), de mondanivalójának megfelelően: stílusában is újat hozott: objektív tárgyalásmódja témájának matematikai-természettudományos egzaktságát tükrözi: a vízkutatás és fúrás alapja — a geológia. Az előszó feladata az is, hogy tárgyilagosan behatárolja az olvasó várakozásait. A jelen esetben, hogy megmondja: témánk nem meríti ki (ismertebb, közkeletűbb megfogalmazással) — a „magyar ártézikút fúrás" egész történetét... Annak csupán egyik fejezete. Bár fontos és összefüggő, (de csak ebben az értelemben „teljes"), noha talán a leggazdagabb és legfényesebb, szakaszáról szól: a Zsigmondyak (irodájuk és cégük) idejéről... Tehát a hazai üzem- és cég-történeti irodalom történész művelőinek, nemkülönben a cég egész országra kiterjedő működése miatt, a helytörténet iránt érdeklődők figyelmére is — igényt tarthat. Budapest, 1983. március A Szerkesztő
