Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
9. Kaján Imre: Kinyitni az ország kapuit…
9, KINYITNI AZ ORSZÁG KAPUIT Itt csak annyit jegyzünk meg SZÉCHENYI szervező és meggyőző munkájáról, hogy METTERNICH herceg - birodalmi kancellár (miniszterelnök) azon kijelentése, miszerint "Ez a Széchenyi azt gondolja magáról, hogy ő fedezte fel a Dunát", nemcsak a kettejük viszonyát jellemzi, hanem fényt vet a HABSBURG birodalmi diplomácia olyan törekvéseire is, melyeket esetenként nem kötöttek a magyar gróf orrára A VÁSÁRHELYI tervezte (félbehagyott) hajózóút a század második felében már egyáltalán nem elégítette ki a teherhajózás megnövekedett igényeit, de a partmenti balkáni államok (azóta is szokásos) egymásra acsarkodása miatt újra a diplomácia segítsége kellett ahhoz, hogy a szabályozást folytatni lehessen Az 1871 évi londoni szerződés a Vaskapu és a Duna más akadályai (elsősorban a sulinai torkolat eliszapolódása) hajózhatóvá tétele ügyében intézkedett, s kimondta: a szabályozás költségeinek megtérítésére az államok hajózási illetéket szedhetnek. A Vaskapu gondján ez nem segített: az érintett államok közül csak az izmosodó Monarchiának volt érdeke szorosan a hajózás feltételeinek javítása, s anyagi ereje sem volt a déli szomszédoknak A Dunán pedig egész Európa szállítani akart, és nem tudott. Újabb kongresszus következett, ezúttal Berlinben, 1878-ban. Ennek határozata a Vaskapu teljes szabályozását osztrák-magyar kézbe adta: a végig bizalmatlan Szerbia és Románia csak komoly nagyhatalmi nyomásra egyezett bele a feltételekbe Miután a közösen elnyert jogot Ausztria Magyarországnak engedte át, kezdődött meg az előkészület a magyar vízépítés addigi legnagyobb szabású feladatára. A nemzetközi megbízást a magyar vízépítés addigi eredményeivel nyerte el, a sikeres végrehajtás pedig tovább növelte a szakma rangját a világban A magyar mérnököknek ugyanis rendelkezésére állt a VÁSÁRHELYI Pál által még az 1830-as évekbeli első szabályozáshoz készített vízrajzi felmérés, amelyet változtatás nélkül felhasználhattak A kritikus 120 km hosszú folyószakaszt rendkívüli vízjárási viszonyok jellemezték: kisvize 2100 mJ/s legnagyobb vize 16,000 m3/s körüli volt, s ehhez igen szélsőségesen változó vízmélységek (50 cm-től 50 m- igl), és pl. a Kazán-szorosban csupán 170 m-es mederszélesség (Budapesten az Erzsébet-hídnál a legszűkebb a Duna: 280 m) tartoztak 39. ábra Az Al-Duna zuhatagos - zátonyos szakasza kisvizkor Az Al-Duna szabályozására az 1888. évi 46. törvény teremtette meg a feltételeket, amikor az 1895-ös befejezésüre tervezett munkákat 9 millió forinttal támogatta. Ehhez jött még 1892-ben további 1.5 millió Ft (1892. évi 32. tv.), majd a tervezett befejezés évében nem kevesebb, mint 7,5 millió (1895. évi 16. tv.). Az előirányzottnál a Vaskapu hajózhatóvá tétele kétszer annyiba került, de elérte célját: a korábban mindössze 152 napos (teljes terhelésű) hajózó idényt 1896-tól 290 naposra lehetett kiterjeszteni. Összességében 11 km-nyi 60-80 m széles, 2 m mély hajózóút kirobbantására (sziklából), és 13 km-nyi (nagyrészt 30 m átlagos mélységű vízben) kő-beton párhuzammű megépítésére került sor, s lerobbantották a szerb parton meredező, a Duna veszélyes szorulatát okozó Grében szikla 150 m széles csúcsát is Az elvégzett munkára az egész magyar mérnöktársadalom büszke volt: a kivitelre ugyan nemzetközi (németmagyar) vállalatot kellett alapítani (kellő tapasztalat és tőkeerő híján), de annak vezetője RUPCSICS György, 79
