Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)

5. Dr. Deák Antal András: Vásárhelyi Pál és Pietro Paleocapa Tisza-szabályozási terve

5. VÁSÁRHELYI PÁL ÉS PIETRO PALEOCAPA TISZA-SZABÁLYOZÁSI TERVE Gondolatmenete, melyet - miként azt már említettük - VÁSÁRHELYI elképzeléseivel való polemizálás jegyében fogalmazott meg. a következő:- A Tisza nagy partmélysége arról győzte őt meg, hogy a töltésekkel könnyen és biztosan kordában tartható.- Éppen ez a nagy partmélység költségessé és lassúvá tenné a VÁSÁRHELYI által javasolt számos átvágást.- VÁSÁRHELYI által javasolt sok átvágásnak csak annyi haszna lenne, hogy valamivel lejjebb szállna a víz szintje, és így kissé alacsonyabb töltéseket kellene építeni.- A kanyarulatok a laza talaj miatt állandóan újra termelődnének.- A Tisza esése nem csekély, mert nem tölti fel medrét. Az esés relatív fogalom.- A kiöntés nem a feliszapolódás, hanem a sok víz következménye. Megoldás tehát töltések építése.- "A mesterséges partok, vagyis távolabbi töltések, nem egyebek, mint annak megakadályozására épített gátak, hogy az árvíz felső színe a mezőkre ki ne öntsön.A Tisza- szabályozás rendszerének főleg a folyó töltésezésén kell alapulnia." A töltések egymástól való távolságát rendesen 500 - 800 ölnyi távolságra tervezte, de a "gyakori és nagy kanyarok miatt 1 000 ölnyire is keilend egymástul tenni a töltéseket" (28.o.). Lejjebb: "Bőven szóltam e tárgyrul, s mindig sürgetem a folytonos és távoli töltésezést: mélyen meg lévén győződve a felől, hogy a rendszernek valódi és közvetlen haszna e ponton épül. S azt hiszem, hogy ha ellenben azon rendszer követtetnék, hogy a töltések az eleven partok szélén vagy azoktul csak kevés távolságban vitetnének, a kanyarok csavargásait követve, a mint ugylátszik eleinte szándékban volt és sokaktul óhajtatott; akkor, nagyon sokat kívánván megmenteni, utoljára semmi se volna megmentve; s a vidék a töltésfentartás meggyőzhetetlen bajaival lenne terhelve, mind a mellett is a szünteleni áttörések veszélyének kitéve hagyatván.” (29.o.)- Valódi, de kevés átvágásra van szükség.-Tokajtól felfelé a hajózás végett sem kell átvágás: "Dadán felül semmi átvágás sem helybenhagyható úgy, mint a Tiszaszabályzás saját rendszerének kiegészítő része" (91.o ). 5.2.5. Vásárhelyi Pál és Pietro Paleocapa tervének összehasonlítása 1. Mindketten ugyanazon úton-módon látják a problémák megoldását; töltések közé kell fogni a folyót annak teljes hosszában, és átvágásokkal kell a nagy kanyarulatokat megszüntetni, hogy az árvizek lefutását megkönnyítsék. 2. A két elgondolás között mind a töltésvonalak egymástól való távolságát, mind pedig az átvágások számát illetően - jóllehet manapság többen a két terv rokonságát hangsúlyozva nem ezt sugallják -, jelentős különbségek vannak. Az átvágásokra vonatkozóan fontos megjegyezni, hogy a számok a két terv között nagyobb különbséget sejtetnek, mint ami a valóságban volt. Az általuk elért folyamrövidülés ugyanis VÁSÁRHELYINÉL 458 km, PALEOCAPÁNÁL 205 km. VÁSÁRHELYI ugyanis rövidebb, míg PALEOCAPA hosszabb átvágásokkal operált. 21. ábra Pietro Paleocapa, olasz mérnök, Vásárhelyi elképzelésével vitázva alakította ki saját Tisza szabályozási koncepcióját, amit olaszul is és magyarul is megjelentettek 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom