Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
5. Dr. Deák Antal András: Vásárhelyi Pál és Pietro Paleocapa Tisza-szabályozási terve
5 VÁSÁRHELYI PÁL ÉS PIETRO PALEOCAPA TISZA-SZABÁLYOZÁSI TERVE 5. VÁSÁRHELYI PÁL ÉS PIETRO PALEOCAPA TISZA- SZABÁLYOZÁSI TERVE (ar.Deák Antal András) A Magyar Alföld képét teljesen átformáló Tisza-szabályozást alapvetően VÁSÁRHELYI Pál koncepciója szerint hajtották végre. Mivel azonban már akkor is a tárgyra vonatkozó több, egymással vitázó elképzelés született, a folyó életébe való beavatkozásért felelősek nem elégedtek meg azzal, hogy a lehetséges változatokat itthon, tanácskozásokon és folyóiratok lapjain megvitatták, hanem egy nagytekintélyű olasz vízmérnököt is meghívtak, hogy ő "advocatus diaboli"-ként, "in facie loci", a helyszínen megismervén a folyót és a magyar elképzeléseket, ugyancsak fogalmazza meg álláspontját, amit ő meg is tett Az ügy érdekessége, hogy amíg a legtöbb hazai mérnök által támogatott VÁSÁRHELYI-féle terv csak kőnyomatos sokszorosításban jutott el az érdekeltekhez, addig PALEOCAPA véleményét azon melegében három térképlap függelékkel könyv formájában ki is adták. Kettőjük koncepcióját fogjuk majd ismertetni, egymással szembesíteni, előbb azonban röviden felvázoljuk, milyen gondokat okozott a XIX. század közepe táján a Tisza, milyen megoldási javaslatok születtek, és csak ezek után szembesítjük egymással VÁSÁRHELYI és PALEOCAPA elképzelését. 5.1. A Tisza folyó állapota a XIX. sz. elején és megoldási javaslatok A Tisza rendellenességeit MOLNÁR János, Ung vármegye mérnöke 1847-ben a következőkben foglalta össze85: 1. Túl sok hordalék, melyet a felső szakaszon kavics, majd pedig iszap képez. 2 A folyó esése, amit a végtelenül kígyózó kanyarulatok még fokoznak. A lerakott hordalék a mellékfolyók vizének lefutását is akadályozza. 3. A partokat képező talaj lazasága, melynek következtében az örökké beomlik, a meder folyton változik, különösen árvizekkor. 4 A folyó medrének mélysége és szélessége szeszélyesen változó, amiből következik, hogy az egyes szakaszok vízemésztési képessége is egyenlőtlen. 5. A meglévő töltések hiányosak és túl közel vannak a parthoz 6. A folyót közel a parthoz követő töltés és a sűrűn benőtt ártér. 7. A Tiszába, mint anyamederbe, a mellékfolyók rendezetlenségüknél fogva hosszan elnyúló árhullámokat szállítanak, és ezek sokszor bevárják egymást. 8. A Duna rendetlenségei a Tiszára is visszahatnak, annak lefolyását némileg gátolják. A gondok megoldására a legkülönbözőbb elképzelések születtek. Voltak, akik csak az átvágásoktól, mások csak töltésezéstől várták a gondok megoldását. VÁSÁRHELYI és PALEOCAPA terve a két eszközt ötvözte. Sajátos színfoltot képez a sorban LÁM Jakabse merész elképzelése, aki a "divide et vinces" elv alapján alkotta meg a Tisza szabályozásáról javaslatát. A probléma gyökerét abban látta, hogy a Tisza medre nem elég nagy a Tokajig beléje ömlő folyók nagy vizének befogadásához, ezért elsősorban a Szamost és a Krasznát, az előbbit Szatmár fölött új mederbe terelve a Krasznával, az Érrel együtt a Berettyón és a Sárréten át a Körössel egyesítette volna, s így - a szükségnek megfelelően - töltések között az Alsó-Tiszába vezette volna. "Egyszersmind pedig, mivel a Tiszát, Újlak és Csap közötti "idomtalan" folyásában megtartani nem látta jónak, a folyót Verőce fölött kiágazással az Ér, Berettyó "átmetszésébe vezetni" javasolta, ily módon a Szamos és a Tisza vizének egy részét elvezetvén a Tisza eredeti medre számításai szerint annyira tehermentesült volna, hogy Csap táján 9-10 láb vízszintsüllyedést jósolt. Az elképzelés ellenében több érvet sorakoztattak fel a kortársak. A legnyilvánvalóbb gyöngéjét abban látták, hogy a Körös-vidék Tisza nélkül is mocsárba fulladt Mi lett volna akkor, ha még a Tisza vizének egy részét is rávezetik? LÁM ötlete sugallhatta GALAMBOS Sámuel mérnök tervét, aki a Tiszavölgy megmentését a Szamosnak Szatmár, Debrecen és Madaras irányában való elterelésétől, majd annak ismét a Tiszába vezetésétől remélte A “típustervet" VÁSÁRHELYI Pál készítette el 1845-46-ban SZÉCHENYI István, a Közlekedési Bizottság elnökének megbízására Az ő koncepciójához kapcsolódva, többnyire - nyíltan vagy burkoltan - azzal vitatkozva fejtette ki véleményét az olasz vendég-vízmérnök, Pietro PALEOCAPA. Adalék a Tiszaszabályozási véleményekhez. Budapesti Híradó 1847. pp.573-574. Lám v Lamm Jakab (Szepesbéla, 1791-Kassa, 1855) oklevelét 1814-ben az Institutum Geometricumban szerezte. 1827-1839 között az Ung folyó felvételén és szabályozásán dolgozott, 1843-1845 a máramaroszigeti sókikötőt, sóraktárat és sószállító csatornát építette saját tervei alapján. 1851-től az Ung vármegyei közutak építésén munkálkodott. 43
