Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
4. Dr. Deák Antal András: A Körösök, a Duna és a Tisza felmérése
4 A KÖRÖSÖK, A DUNA ÉS A TISZA FELMÉRÉSE Antal, NAGY István, FORBERGER Lajos, ZORNBERG L, B , VÖRÖS Zsigmond, REITER Ferenc, VAISZ Antal, WEITERSCHEN Károly, MÜLLER Lőrinc, PRIBÉK Adalbert, FILZMAJER István és PIRKER József78 * Munkájukat a Tisza torkolatánál kezdték Begyűjtötték a felmérendő területről az összes korábban már felvett adatot és térképet - pl HUSZÁR Mátyásét vagy a hadmérnökökét. Helyrehozták a HUSZÁR Mátyás 79 által fölállított, de időközben tönkrement szegedi vízmércét Figyelmük nemcsak a Tisza folyóra, hanem annak egész vízrendszerére kiterjedt: a Bodrogra, a Szamosra, a Körös-Berettyóra, a Marosra, sőt részben a Temes és Bega völgyére is. A feladatot két fázisban oldották meg Előbb háromszögeléssel és csillagászati helymeghatározásokkal pontos térképet készítettek a folyóról, vízrendszeréről és árterületeiről. Ezután következett a szintezés, melynek keretében templomok küszöbén, nevezetes épületek falán - ahol ilyen volt - magassági fixpontokat jelöltek meg és vízmérécéket állítottak fel. Ezekhez társultak a vízrajzi felvételek, a meder hossz- és keresztszelvények, vízhozammérések. Az ekkor készített térképek, felvett adatok képezték alapját az 1846- ban elkezdett, félszáz évig tartó Tisza-szabályozási munkálatoknak. A Helytartótanács munkájuk segítését leiratban tette kötelezővé a megyék számára. A megyék kezdeti lelkesedése azonban megfáradt, a fuvarosok és napszámosok kevesellték ugyanis "a legfelsőbb helyen megállapított bért", így a segítségnyújtás akadozott. Ezért az Építési Igazgatóság főigazgatója. LECHNER József és a hajózási igazgató VÁSÁRHELYI Pál 1840. április 7-én újabb felszólítást küldött a megyékhez: "Hogy a királyi Mappatióbeli hiteles Ingenieur...Úr az Tisza és ezzel öszve köttetésben lévő apróbb folyók tájékaira azok Trigonometriai és planimetriai felvétele, nem külömben vízmérési vizsgáltatási tekintetből az illető Tekintetes Nemes Vármegyék és Katonai Hatóságok kebelébe a Magyar Országi Királyi Helytartó Tanács Kegyes meghagyásához képest minden földmérői foglalatosság végrehajtása hivatalossan felhatalmazva légyen, ezennel bizonyítatik, egyszersmind hivatalossan és tisztelettel az Tekintetes Tisztelt Nemes Nemzetes Törvényhatóságok s Kamarai Hivatalok, hogy az fenn említett Ingenieur Urat hivatalos munkálatihoz a Szükséges Segedelemmel ellátni, s az közjóra célzó ügyet hathatós rendeléseikkel mindenkép előmozdítani méltóztassanak. “80 A pénzgondok azonban mindvégig napirenden maradtak, mivel a Helytartótanács úgy látta, hogy "az e részben netalán hozandó áldozatok a különböző szabályozási haszon által bőven kipótolva leendőnek" (uo), a megyék és birtokosok több áldozatot vállalhatnának. LÁNYI Sámuel és mérnökei a háromszögelési munkák felgyorsítása érdekében - miként már említettük -, felhasználták a korábban készült polgári és katonai térképeket is. Az osztrák katonai térképek Bécshez igazított koordinátáit a budai csillagda meridiánjára számították át. és egységesítették a méretarányokat A háromszögelést Titelnél kezdték, és innét haladtak felfelé. A forrásvidéket 1840-ben érték el. A Tisza-mappáció befejézését illetően azonban a vélemények eltérőek. HRENKÓ Pál81 úgy véli, hogy 1844- ben, KÁROLYI Zsigmond82 pedig, hogy 1845-ben a munkák befejeződtek. ZELENKA Lajostól, az Építési Igazgatóság helyettes igazgatójától őriz a Magyar Országos Levéltár egy, a Helytartótanácsnak 1846 dec. 15- én írt jelentést , melyben ő a következőképpen fogalmaz: "Lányi Sámuel Igazgató mérnöknek ... az ő igazgatása alatt lévő személyzet által 834-dik évtől fogva f. 846 év oct. végéig; nem csak a Tisza folyó tér és vizmérése hajtatott legnagyobb részint végre, hanem még azon felül 31 más kisebb bele és egymásba szakadó folyók és patakok is, a főfolyóvall kapcsolatban, résszerint egészen, résszerint csak annyiban, a mennyiben azok a Tisza árhatárában estek, szinte tér- és vizmérésileg felvétettek" Majd a még hátralévő kiegészítő munkákkal foglalkozik. A jelentésből kiderül, hogy 1846-ban a mappáción dolgozó mérnökök nagyobb részét már a szabályozásokhoz irányították, de még maradt hátra elvégzendő feladat: "az Igazgató mérnökön kívül 3 egyénnél több nem maradt kiknek számához képest tehát, ezen munka kellő szorgalom mellett, még körülbelül 2 1/2 évig tartana..." Az idézett szövegek egyértelműen arra utalnak, hogy a felméréseket még az 1846 év végén sem tekintették befejezettnek A még hátralévő teendők - a fenti jelentés szerint - az alábbiakból álltak: "A. A Tisza háromszögmérési munkák kiegészítéséből B A Tiszatérképészeti munkák s C. Még hátralévő vízmérési munkák végrehajtásából; menyekre Lányi Igazgató mérnök, tárgy és személyzeti ösméreténél fogva 3250 napokat számit..." MOL C 128 Direction in Hydraulicis. Tiszaszabályozási iratok 3 cs pp 273-274 MÓL u o 3. cs 280-283 Lányi Sámuel részletesen leírja, sőt rajzzal is illusztrálja a várbástyán elhelyezett új vízmércét. “ MOL C 128. 1840 860/1017. ‘ Hrenkó Pál Lányi Sámuel földmérnök Nógrád megyei Múzeumok évkönyve 1987. Salgótarján. 82 A magyar vizszabályozás története Szerk. Ihrig Dénes Budapest 1973. 97.o. “ MOL C 64 1846.F 9 vagy MVM 28 35.30.(másolat). 41
