Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
4. Dr. Deák Antal András: A Körösök, a Duna és a Tisza felmérése
4 A KÖRÖSÖK, A DUNA ÉS A TISZA FELMÉRÉSE áldozata volt VÁSÁRHELYI, téved A korra volt ez jellemző, hogy amíg a végsőkig kihasználták a műszaki értelmiség tudását, munkáját, addig megfelelő anyagi és társadalmi megbecsülésüket elhanyagolták Mindezt betetőzi az a tény, hogy röviddel halála után őt is és helyettesét, TOMSICH Domokost két beosztottjuk - kikről a vizsgálatok során kiderült, hogy kocsmázó, alja emberek befolyása alatt álló mérnökök voltak -, sikkasztással vádolták őket. A vádaskodók indulatát az a puszta tény fűtötte, hogy sem VÁSÁRHELYI, sem pedig TOMSICH nem nézte el azoknak a munkában is megmutatkozó rendetlenségeit SZÉCHENYINEK a nádornál kellett érdekükben szót emelnie, hogy a rosszindulatú vádaskodásoknak ne adjanak helyet, s a két mérnök becsületét ne szennyezzék be Az Építési Igazgatóság hajlott TOMSICH visszahívására! A bevádoltak kiváló teljesítményét, becsületes helytállását a történelem igazolta. A II Al-Duna szabályozásnál, amikor is 1890-1896 között a zuhatagos mederszakaszok sziklapadjába összesen 15 km hosszú, 60 m széles és 2-3 m mély csatornát vágtak, VÁSÁRHELYI és mérnöktársainak vízrajzi felvételeit mindenütt megbízhatónak találták és felhasználták 4.6. A Tisza felmérése 4.6.1. Előzmények A Hajózási Igazgatóság már a XVIII. század vége felé kidolgozott egy instrukciót a Tisza menti megyei mérnökök számára Céljuk az volt, hogy a körültekintő felmérések és térképezések segítségével helyes koncepciót alakíthassanak ki a folyó hajózhatóvá tétele és az árvízvédekezés érdekében szükséges munkálatokról70 * *, 1 A vármegye mérnöke köteles évente legalább kétszer behajózni megyéje folyószakaszát, főleg a rendkívüli áradások és a jégolvadás után, és tapasztalatairól a Hajózási Igazgatóságot tájékoztatni. 2. A későbbi szabályozási munkák előkészítésére a folyamról áttekintő térképet kell készíteni 3. A folyót hosszában és a medrét szénében a hozzátartozó parttal együtt geometriailag mérje fel. 4. Vízmércét kell felállítani 5 A térképezés során a felvételnek ki kell terjednie: a. a folyam természetes medrére, szigetek és oldalágakra, szűkületekre, a mederben található fatörzsekre, sziklákra, a beléje torkolló folyókra és patakokra, az őt kísérő mocsarakra, a hajómalmokra és a hajózás számára gondot jelentő egyéb akadályokra; b. a partok mentére: vajon a part magas, alacsony, meredek vagy lejtős; a parti vontatóút járható-e 6 Előírja a mélységmérés módját, a mocsarak és állóvizek kiszárítását előkészítő szintezéseket, és a kiszárítás munkálatainak fázisait, valamint azt, hogy a munkákról vezetendő naplónak milyen mozzanatokra kell kiterjednie Az első pillantásra látjuk, hogy ezek a feladatok messze felülmúlták egy ember és egy-egy megye képességeit, lehetőségeit Éppen ezért lényeges előrelépés az ügyben még akkor sem született, ha az a mérnök olyan kiváló és szorgalmas volt, miként a HUSZÁR Mátyás mestereként emlegetett LIETZNER 71 72 János volt, aki 1783-1790 között elvégezte a két vármegye Tisza-felmérését . Munkája sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy a vármegyével beszereztette a legmodernebb műszereket, melyekről az általa készített jegyzék fennmaradt73 Talán nem érdektelen egy pillantásra kitekinteni, milyen műszerekkel dolgoztak mérnökeink a századforduló táján; A. A megye által már beszerzett műszerek mérőasztal (2 db), távcsöves vonalzó (2 db), iránytű (2 db), szintező (2 db), csipesz az egymás mellé fektetendő szelvények rögzítésére (2 db), mérőlánc 24 db vasszöggel (2 db), szögmérő tubussal és noniusszal, iránytűvel és szintezővel, 10 láb (3,16 m) hosszú farúd a mérésekhez (6 db), a "híres Brander úr készítette" szintező műszer távcsövei, lábazattal (1 db), a vízmélység- és sebesség mérésére szolgáló kötél 16 librás (8,96 kg) súllyal, III. rézgolyók (8 db), rajzpapír, tus és festékek. HmL. IV-8. 5. rsz. Nr. 186. A Krieger Sámuel által megfogalmazott instrukciókat mi itt csak töredékesen ismertetjük 1778-ban Bécsben szerezte mérnöki diplomáját. Heves és Külsö-Szolnok megye mérnökeként készítette el a két vármegye térképét, mely a Görög Demeter "Magyar Atlás"-ában kapott helyet. Fia is vízmérnök lett, és Huszár Mátyás mellett a Körösök és a Duna mappációjában vett részt Sugár István A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe Eger, 1989. HmL IV-1/b Nr 1786:651 - IV-8 2 rsz Nr 89 39
