Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)
III. Forradalmi események a folyók életében
ján következtethetünk az egykori emelkedés jellegére is. A mindkét parton részarányos, V betűre emlékeztető lejtők egyenletes emelkedésre utalnak. A gyorsuló kiemelkedésnek fölfelé szétnyíló, domború, 'Y' formájú lejtőoldalak felelnek meg. A táj képét tehát a meredekebb lejtők uralják. Az egyre lassuló emelkedést viszont a homorú, egyre inkább a feltöltésbe átmenő, 'v-' alakú lejtőszelvények jelzik. Az emelkedéssel ellentétben a kéreg süllyedő mozgása a felhalmozást, az akkumulációt erősíti fel. A korábbi völgytalpra egyre újabb és fiatalabb üledékek rakódnak, egyben konzerválva is azt. „Következetes” utat járó folyók A tektonikának a mederesésre gyakorolt hatása lemérhető abból is, hogy a legjelentősebb folyóvizek hegységekben, elsődlegesen tektonikusán kiemelt térszínen erednek. A domborzat természetes lejtéséhez igazodó vízfolyásokat a geomorfológiában, a felszínalaktan tudományában konzekvens, azaz magyarul következetes folyóknak nevezik. A folyók következetességének egyik formája, ha például a földkéreg egy felboltozó- dásához kapcsolódó domborulaton keletkeznek. Ezek sok esetben valóban kupolaszerű kerek formájúak. Hasonlójellegű vízfolyások képződnek vulkánkitörések során is. A kialakult következetes vízhálózat ebben az esetben a kerék küllőihez hasonlítható, sugarasan kifelé tartó vízhálózatban tükröződhet. Ilyen figyelhető meg például Japán nevezetes tűzhányója, a Fuji kúpján. Következetességről beszélhetünk akkor is, ha a folyó futása a gyűrt térszínek redőtek- nőit, szinklinálisait követi. Ideális esetben a víz a lejtőkön merőlegesen lefolyva összegyülekezik a redőteknőkben, amelyek között a vízválasztó éppen a rcdőboltozatok, az antiklinálisok gerincén fut végig. A párhuzamosan futó redőteknőkben párhuzamos folyóhálózat alakulhat ki. A redőteknőkben történő lefolyást a féloldalasán kibillent rétegek még jobban elősegítik. A Nyugati-Alpok vonulatai között, Chur- tól Martignyig húzódó hosszanti völgy, amelynek egyes szakaszait ma az Elő-Raj- na, a Felső-Reuss és a Rhone felső szakasza foglalja el, Európa egyik legnevezetesebb, gyűrődés által létrejött völgye. A Boden-tó medencéje, amelynek formálásában később a jégkor gleccserei is részt vettek, szintén gyűrt térszín mélyedésében jött létre. Még inkább szemléletesek a Keleti-Himalája egymással párhuzamos redőteknővölgyei. Az Irrawaddy, a Szalven, a Mekong, a Jangce később ugyan szétágazó, de itt egymástól még csak keskeny magaslatok által elválasztott völgyei mintha egy hullámpalából álló tető árkait foglalnák el. A redőteknőben létrejött völgy ellentéte, az antiklinális nyeregvölgy éppen a redő tengelyén, gerincén képződött. Kialakulását első pillanatra nehéz megérteni. Képződésében fontos szerepet játszik a fedő kőzetréA Fuji sugaras vízhálózata, a vulkáni kúpok konzekvens völgyhálózatának példája 75