Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)
III. Forradalmi események a folyók életében
nyainak ismertetése meghaladja e könyv kereteit. Feladatunk csak az lehet, hogy bemutassuk, az erózió és akkumuláció szokásos kereteit szétfeszítő földtani események miként jelentkeznek a folyók és völgyeik mai arculatában. A kéregmozgások hatása a vízjárásra A vízfolyások létrejöttéhez, mint a korábbiakban láttuk, két döntő tényezőre: felszíni vízre és a domborzat lejtésére van szükség. A felszínen lefolyó vízmennyiség ingadozását elsősorban éghajlati tényezők, valamint a vízgyűjtő terület határának módosulásai (például áttörés, folyólefejezés révén) befolyásolják. A vízjárás megváltozása még tek- tonikailag nyugodt időszakokban is új felszíni formák képződésével jár együtt. Ezek között a folyóteraszok a legismertebbek. Ugyanakkor azonban a folyóvölgyekre, elsősorban az esés megváltoztatásával, tektonikai folyamatok is hatnak. Ezek lehetnek emelkedések, süllyedések, gyűrődések, a kéreg kibillenéses elmozdulásai, de ide tartozik a vulkánosság is. Az említett kéregmozgások egy része a tenger alatt, illetve a föld belsejében, tehát az emberi szem elől rejtve megy végbe. Ha azonban hatásuk a földfelszínig terjed, ez alól a felszíni vizek sem tudják kivonni magukat. Ha a tektonikai folyamatok időről időre nem változtatnák meg a domborzati viszonyokat, és így a völgyoldalak egyensúlyi állapotát, az erózió lassan fölemésztené a szárazföldek kiemelkedéseit. A tektonikai folyamatok nem működnek mindig azonos intenzitással. Tevékenységükben erősebb és gyengébb időszakok váltják egymást. A hegységek kialakulása például, amely egészen a prekambriumig vezethető vissza, három hegységképződési időszakra tagolható: a két óidei közül a kale- dóniai gyűrődés a szilurban kezdődött és átnyúlt a devon időszak elejére is. A variszkuszi jórészt a karbonban játszódott le. Az Eurázsiái- és a Pacifikus-hegységrendszer pedig a harmadidőszakban, az alpi mozgások során gyűrődött fel. Ezek az időszakok a vízhálózat fejlődésében is jelentős változásokat hoztak. A folyóteraszok képződéséhez a szakaszjelleg megváltozása is szükséges (E. de Martonne és R. Kettner nyomán). 1 = feltöltés, felkavicsolás; 2 = bevágódás a kavicsanyagba; 3 = újabb feltöltés; 4 = ismételt bevágódás 73
