Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)

II. Völgyképző folyók

Ezután a folyóvízi erózió újabb eleme, a görgetegtördelés, görgetegaprózás lép munkába. Tevékenysége a kőfaragóéhoz hasonlítható, aki egy túlságosan nagy mun­kadarab szétdarabolásán fáradozik. Kala­pácsütései látszólag hiába záporoznak a vé­sőre, erőfeszítése sokáig sikertelen marad. Aztán a munkadarab hirtelen enged, és az utolsó ütés, habár nem volt erősebb, mint az előzőek, letör egy darabot. Ez az egyet­len ütés nem lett volna képes a kő megre- pesztésére. De az előzőek a kő belsejében olyan finom repedéseket hoztak létre, ame­lyek minden újabb ütés nyomán tágultak, és végül a kő széttöréséhez vezettek. Valahogy így képzelhetjük el a folyóvíz görgetegaprózását is. Kalapács és véső gya­nánt azok a kisebb-nagyobb kavicsok szol­gálnak, amelyek görögve, ugrálva állandó­an bombázzák a sziklatömböket, hogy vé­gül már az áramlás által tovaszállítható nagyságú darabokat tördeljenek le belőlük. És mindez addig folytatódik, amíg a tömb utolsó maradványa is mozgásba jön. Csupán idő kérdése, hogy az erózió szoro­san együttműködő „hadtestjei”, az áramló víz és a hordalék, a legkeményebb kőzetet is megtámadják és lepusztítsák. A folyók eközben nemcsak mélyítik med­rüket, hanem rombolják annak oldalfalát is. Ugyanazok az elemek, amelyek a medret mélyítik, végzik annak szélesítését is. A folyóvíz hordalékszállító képessége A folyónak ezután már „csak” a fellazított anyag elszállításáról kell gondoskodnia. Ennek mértékét elsősorban a vízsebesség határozza meg. Minden áramló folyadéknak bizonyos bel­ső súrlódása (viszkozitása) van, amely meg­határozza az áramlási sebességet. A víz eb­ből a szempontból köztes helyzetet foglal cl. A nehéz olajak, a paraffin jóval sűrűb­ben, a benzin, az éter sokkal hígabban folynak. Sűrűségén kívül a víz sebességére más té­nyezők is hatnak: az esés, a vízmennyiség, a folyómeder keresztmetszete. A völgyek nagy esésű felső szakaszain a vi­zek sebesen viharzanak. Futásuk csak a hossz-szelvény esésének csökkenése kö­vetkeztében lassul le. A Rajna Strasbourg- nál még mintegy 1,5 m/s sebességű, a Né- met-Lengyel-síkság lomha alföldi folyói- ban 0,3-0,5 m/s-ot mérnek. Árvízkor a víz sebessége mindig jelentősen megnő, két-háromszoros értéket is elérhet. Éppen ezért ilyenkor jóval hatékonyabb az erózió, és sokkal több hordalék mozog. A vízálláshoz és a nagy víztömeghez ilyen­kor további jelenségként a partok és gátak erős alámosása is társul. Mindez fordítva is igaz: az esés csökkenése az erózió és a szállí­tóképesség csökkenését vonja maga után. Sziklatömbök szétdarabolódása, morzsolódása a folyómederben 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom