Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)

VIII. Megzabolázott folyók

A Vaskapu-erőmű az Al-Dunán (R. Gilsenbach nyomán)

nál, az Ohio, a Mississippi, ma már inkább óriási szennyvízcsatornára emlékeztet... A legsúlyosabb állapotba azonban talán mégis a Rajna került. Egykor lazacoknak otthont nyújtó, tiszta vizébe évente 20 millió tonna szennyező anyag, közte 15 millió tonna só, cellulózipari melléktermék, klórszármazék és nehézfém kerül.

További gondokat okoz, hogy a folyók vize — elsősorban az atomerőművekből visz- szajuttatott hűtővíz nyomán - jelentősen felmelegedhet.

Nem csupán az élővilág pusztulása, hanem bizonyos növény- és állatfajok elszaporodása is felboríthatja a vizek természetes egyensúlyát. így például a különben rendkívül szép és éppen ezért kedvelt, importált és sokfelé ültetett vízijácint (Eichhornia crassipes) elszaporodása beláthatatlan következményekkel járhat. A Közép- és Dél-Ameri- kából származó virág az óvilág trópusi és szubtrópusi területein igen elterjedt. Az el- burjánzó növény eltömíti a csatornákat és az öntözőberendezések szívóvezetékeit, megakasztja az erőművek turbináinak szánt víz útját, akadályozza a hajóutak forgalmát, rothasztó anyagok képzésével zavaija a vízellátást, elvonja a halak elől az oxigént, gátolja a hálóval történő halászást. És a virágszépség bűnlajstroma ezzel még korántsem ért véget. Sőt! A vízijácint azért különösen veszélyes, mert nemcsak hüllők, kígyók és rovarok, hanem a Bulinus csiga számára is kedvező élőhelyet, életteret biztosít. A Bulinus csiga viszont nem más, mint Schisto- somun haemotobium pióca élősködőnek,

204