Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)
I. A szárazföldek erei
a víztároló, illetve -záró rétegek egymás mellett helyezkednek el, a víz a vetődés mentén keres kijáratot magának. A réteg- és a túlcsorduló források elsősorban gyűrt-, a vetődés mentiek pedig főként töréses röghegységekben fordulnak elő. A források sokszor nem pontszerűen helyezkednek el, hanem egy-egy felszínre bukkanó vízzáró réteg vagy törésvonal mentén, mintegy vonalba, az úgynevezett forrássorba rendeződve lépnek napvilágra, mint például a Bakony délkeleti lejtőjén. A földtani viszonyokra enged következtetni a forrásvíz hőmérséklete is. A laza üledékekből kilépő források vize, mivel csak vékony rétegen halad keresztül, az évszakoknak megfelelő hőmérséklet-ingadozást mutat. A szálban álló kőzetekből fakadó források hőmérséklete viszont alig változik, értéke nagyjából megegyezik a kilépés helyének évi közepes léghőmérsékletével. Általában minél mélyebbről származik a víz, annál magasabb a hőmérséklete. Ebben már a Föld belső hőjének hatása tükröződik. Ha hőmérséklete meghaladja környezete évi középhőmérsékletét, más adatok szerint a 20 °C-ot, langyos, meleg, illetve hévíznek nevezzük. A meleg vizű források, mivel többnyire igen nagy mélységből származnak, csak a magashegységekben lehetnek leszálló források. Ezeknél is kimutatható egy-egy felszálló ág, hiszen a víztároló rétegek a gyűrt- hegységek szinklinális (redőteknő)-völgyei alatt mélyen helyezkednek el. Az Alpok peremvidékén számos ilyen forrás tör a felszínre. Svájc északi részén, a Jura-hegység keleti lábánál Baden és Schinznach hévizei a gyűrt kagylós mészkőből fakadnak. Vizük az Alpok triász időszaki rétegeiből gyűlik össze, majd a molasszal vastagon kitöltött Mittelland alatt áramlik észak felé, és eközben jelentősen fölmelegszik. Hasonló források tették híressé az ausztriai Bad- gasteint és az észak-olaszországi Bormiót. Közép-Európában, a Felső-Rajnai-árok peremén (Baden-Baden, Kandem), az Érchegység déli lábánál (Karlovy Vary, Tep- lice), a Dunát kísérő hévizes vonal mentén nagy mélységbe nyúló törésvonalakhoz kapcsolódó meleg vizes, vetődés menti források sorakoznak. Vízhőmérsékletük 40 és 80 °C között mozog (például Ems 47,5, Teplice 49, Aachen 55, Budapest 61, Baden-Baden 67, Wiesbaden 69, Gastein 71,5, Karlovy Vary 74 fokos). A felszálló forrásokat emellett sok esetben még a szomszédos vulkáni kürtők és a magmakamrák is melegítik. A posztvulkáni kigőzölgések még a tűzhányó-tevékenység befejeződése után is gondoskodnak a hőről. A 80-100 °C-os hévforrások többnyire vulkáni kőzetekből érkeznek a felszínre. Az egykori tűzhányó-tevékenységnek köszönA források (F) különböző típusai (a Westermann Földrajzi Lexikon nyomán) 15
