Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)

I. A szárazföldek erei

gleccserkapuból 10 m szélességben tör elő az olvadékvíz. Más vízfolyások tavakban vagy mocsarak­ban erednek. Ezen belül azonban el kell kü­löníteni, hogy a tó valójában a vízfolyás táplálójának tekinthető-e, vagy csupán egy kis forráságat duzzaszt föl, esetleg éppen a forrást takarja el. Az észak-amerikai Nagy-tavak valódi for­rástavaknak tekinthetők. Kisebb vízfolyá­sokat magukba fogadnak ugyan, de a belő­lük fakadó vizek közvetlenül a rájuk hulló csapadékból táplálkoznak. A köztudatban sok, forrástóként számon tartott állóvíz azonban méltatlan erre a cím­re. így például ekként említik a 2433 m-en fekvő, magányos Thoma-tavat az Elő-Raj- na, a Valdaj-hátság tó- és mocsárvidékét a Volga, az etiópiai Tana-tavat a Kék-, a Viktória-tavat a Fehér-Nüus, a Patagó- niai-Andok keleti lejtőinek gleccsereit a leg­nagyobb patagón folyók esetében. A való­ságban azonban ezek „átfolyó” tavak, ame­lyekbe számos csermely és patak, a magas- hegységekben pedig gleccser szállítja a vi­zet. Különösen szembeötlő ez a gyűjtősze­rep a Viktória-tónál, amelybe számos fo­lyó, köztük a Viktória-Nílus tulajdonkép­peni forrásága, a Ruandában fakadó Kagera is ömlik. A tavak forrásrejtegetésére a Minnesota ál­lam északnyugati részén fekvő Lake Itasca a legjobb példa, amelyet sokáig a Mississip­pi forrástavának tartottak. A csak egészen jelentéktelen felszíni hozzáfolyással táplált állóvíz rejtélyét 1832-ben Henry Rowe Schoolcraft oldotta meg, aki a tó vízszintje alatt 6-11 m-rel több forrásra bukkant. A mocsaras területen eredő Volga kérdése könnyebben tisztázható. A süppedéses in­goványbán korláttal ellátott fapallón köze­líthetik meg a látogatók azt a színesre festett gerendaházikót, amelynek padlózatába egy lyukat vágtak. A mindössze 20-30 cm-es mélységbe letekintve állandóan fölszálló légbuborékokat láthatunk. Természetesen ez a Volga-forrásnak tekintett vízfeltörés csak egy a Valdaj-hátság csatornákkal, pa­takokkal, keskeny átfolyásokkal sűrűn át­szőtt tóvilágában, ahol mindezek mellett a kisebb szigeteken még sok-sok erecske is megtalálható. A folyók szerepe a víz körforgásában (J. Marcinek nyomán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom