Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)

III. Forradalmi események a folyók életében

A folyók hossz-szelvényének változása az éghajlatváltozások következtében (Wissmann és Zeuner nyomán). A = enyhe éghajlatú, jégkorszakközi állapot (nedves-mérsékelt éghajlat): a hegyeket és a lejtőket növényzet fedi, a folyók állandóan bőséges vizet szállítanak, elszállítják hordalékukat is, és eközben bevágódnak, a tengerszint magasan helyezkedik el;

B — hideg éghajlatú, jégkorszaki állapot (fagyos, perigladális éghajlat): a növényzet eltűnik, a lejtőkön fagyaprózódás, fagyos talajfolyások, a kevés vizű folyók a termelődött törmeléket nem képesek elszállítani, medrük felkavicsolódik, a tengerszint alacsonyan helyezkedik el, a folyók alsó szakaszajóval hosszabb

A tengerszint emelkedésekor viszont a víz benyomult a folyók torkolati szakaszába. A legnagyobb kiterjedésű tenger-előrenyomulásra az egykori jégperemi területeken került sor. Ehhez az eusztatikus tenger- szint-emelkedéshez a földkéreg izosztatikus süllyedése is hozzáadódott. Ennek klasszikus példáját láthatjuk a Rajna alsó szakasza mentén (1. VII. fejezet). Észak-Amerikában is hasonló okok következtében került tengerelöntés alá számos, az Atlanti-óceánba ömlő folyó, mint például a Szent Lőrinc-fo- lyó alsó szakasza.

Ugyanakkor a Szent Lőrinc-folyó a szárazföld izosztatikus emelkedése és kibillenése révén a Nagy-tavak vidékén jelentős mértékben növelte vízgyűjtő területét. A Nagytavak északi tagjai ugyanis az utolsójégkor- szak után még délre, az Ohio és a Mississippi felé adták le vizüket. Csak a kéregmozgások

hatására megváltozó lejtésviszonyok nyitották meg a tavaknak kelet, azaz a Szent Lőrinc-folyó felé való lefolyását.

„Elhódított” és „lefejezett”folyók

A völgy fejlődés eredményeként az egyes vízfolyásokat többé-kevésbé határozott vízválasztók különítik el egymástól. Ezek geológiai időben mérve viszonylag rövid életű képződmények.

Az egymással szomszédos folyók ugyanis gyakran úgy viselkednek, mint holmi kalózok. A vízválasztók mentén állandó harcban állnak egymással. Amennyiben egyikük erőteljesebb erózióra és lejtőpusztításra képes, vízgyűjtő területét a vízválasztó fokozatos eltolásával a másik folyó rovására növeli.

97