Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)
III. Forradalmi események a folyók életében
A Duna és a Morva közötti alsó-ausztriai hegyvidék völgyhálózat-rajzolata. Az idősebb, ágas vízhálózatúak bevágódásuk során elérték a mélyebben fekvő gyűrt rétegeket. Ennek adottságaihoz igazodva fiatalabb, fer- defuzéres rajzolat jött létre. A térkép a kétfajta rajzolat egymásba fonódását ábrázolja (Engelmann nyomán) Az áttöréses völgyszakaszok képződéséhez különösen kedvező feltételeket biztosítanak azok a tektonikailag igen érzékeny területek, amelyeket a földtörténet során többször is felújuló törések jelölnek ki. Az áttöréses völgyek sajátos típusát alkotják az epigenetikus folyókitérések. Ezek ott jönnek létre, ahol a folyó korábbi völgye feltöltése után ismét bevágódik, de egy szakaszon régi medre helyett az egykori völgy sziklaoldalát réseli át. így tehát a folyó régi medre közelében, kemény kőzetbe vágódva új, szurdokszerű völgyet alakít ki. Ez a völgyfejlődés igen gyakori az Alpok területén. A jégkorban előrenyomuló gleccserek ugyanis a korábbi folyóvölgyeket sok helyen vastag törmeléktakaróval, morénával fedték be. A gleccserek visszahúzódása nyomán föléledő vízfolyások ebbe a törmelékbe vésték új medrüket. Sok példát ismerünk arra is, hogy az eredetileg szerkezetileg előre jelzett sugaras vízhálózat megőrződik, sőt átöröklődik. Az egyik legismertebb példa az észak-angliai Tóvidék (Lake District) esete. A geológiai kutatások bebizonyították, hogy a Tó vidék hegyeinek üledékanyagát és vulkáni rétegeit a tektonikus erők egykoron dómszerűen felboltozták. Az azóta végbement lepusztulás az eredeti geológiai szerkezetet a felis- merhetetlenségig átalakította, elegyengette. A folyók azonban továbbra is az egykori „kupola” körzetéből kiindulva, sugarasan széttartó völgyekben haladnak lefelé. Az átöröklött völgyfejlődés igen látványos és elterjedt formájával találkozhatunk a korábbi földtörténeti időszakok során elegyengetett, majd újból magasba emelt egykori síkságokon végigkanyarodó völgyek esetében. A kiemelkedést követően feléledő erózió során a vízfolyás ugyanis korábbi meanderező futását megőrizve vágódik be a felszínbe. Az egykori síkság helyét tehát szeszélyesen kanyargó völgyekkel szabdalt, változatos arculatú hegyvidék foglalja el. Ennek a folyamatnak köszönheti 81
