C. Király Mária: Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
4. Öntözési módok - 4.1 Esőszerű öntözés, esőztető öntözőtelepek
A szárnyvezeték: egy vagy két szórófejjel is üzemelhet, hidraulikailag a szórófej lánctól nem különbözik. Egy szórófej esetén feltételezzük, hogy az a szárnyvezeték végén van mértékadó üzemállásban vízszintes terepen; terepmélyedésben és magaslaton szintén. Két szőfőfej esetén mértékadónak azt tételezzük fel — vízszintes terepen — ha a vezeték közepén és végén üzemel szórófej. A szárnyvezeték rendszerint több szórófej álláshoz juttatja a vizet, s változatlan állása mellett a szórófejet helyezik át egyik állásból a másikba. A szárny vezetékkel öntözött területelem A szárny vezeték hossza (a szórófej állások száma), a kötéstávolságok egyértelműen meghatározzák az egy számyvezetékállásban öntözhető terület nagyságát (f). A kiadandó vizmennyiség (vízborítás) h £mtn] és a szárnyvezeték vízszállítása Q [1/s]ismeretében egyértelműen meghatározható sz a szárnyvezeték üzemideje egy állásban (t sz f.h sz ). Ugyanerre az eredQ . 1 óra SZ ményre jutunk, ha előbb ------------------ összefüggésből a szárnyvezetékre v onatkozó átlagos intenzitást (i,) határozzuk meg — ami valamivel nagyobb, cl mint a szórófej intenzitása s t = —r sz 1, adja a szárnyvezeték üzemóráját. Egy szárny vezetékálláshoz tartozó területet minden irányban fél kötéstávolság figyelembevételével határozunk meg. Ettől eltérni csak a tábla szélén lehet, ha szükséges a szélső szórófejállás a tábla szélétől max távolságban még elhelyezhető, de a fél kötéstávolság tartása itt is célszerűbb. A táblára megszabott (6 vagy 4,5 nap és napi 16 üzemóra) öntözési időben a szárnyvezeték sorban egymás után több állásban üzemelhet^ az öntözési idő órákban kifejezve osztva a számyvezeték üzemidejével adja az egy számyvezetékkel ellátható üzemállások (szárnyvezetékállások) számát. Ha a számyvezeték egyik állásból a másikba való áthelyezéséhez szükséges időt gyakorlatilag elhanyagolhatjuk az áthelyezés módjának megfelelően egymás mellett levő szárnyvezetékállásokból ellátható terület lesz az öntözött területelem. Több öntözött területelemből állítható össze az üzemi egység általában a mezőgazdasági tábla, esetleg tömb (24. ábra). Ha a szárnyvezeték áthelyezése hosszabb időt igényel, pl. kézi áttelepítésnél, akkor a folyamatos vizkiadás érdekében a táblán belül un. szerelési tartalékról kell gondoskodni, azaz több, teljes számyvezetéket kell beszerezni és a táblán felállítani. A szerelési tartalék lehet 100%-os azaz kétszer annyi szárnyvezeték van, mint ami elméletileg szükséges. Ez a legdrágább, de egyben a legkevesebb üzemszervezési gondot jelentő- 65
