C. Király Mária: Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
4. Öntözési módok - 4.1 Esőszerű öntözés, esőztető öntözőtelepek
mindkét esetben: pl. 10 I 1 aq.= C2 Qi = 0,49 .1,58 = 0,77 1--1 a q6= C1 Qi = 0,03 .1,58 = 0, 047 P/J II 00 O' < C 1 Qi= 0,08 .1,58 = 0,126 KI AQ10 = c. i V 0,17 .1,58 = 0,269 KI 10 AQsz = N •Qi + ]E 1 II •i—4 <y <1 1 5,80+ 0,77 = ha Q ismert: sz Q1 C sz 16,57 = 1,58 [1/J 10,49 22. ábra folytatása Hidraulikai szempontból a szárny vezeték méreteinek nincs korlátja, de a gyakorlati igények feltételeket szabnak. A terület egyenletesen látandó el öntözővízzel, s mint tudjuk, ezt a szórófejek i-R jelleggörbéje s kötése csak bizonyos tűrési határon belül elégiti ki. Az egyenlőtlenséget tovább növeli az a tény, hogy a szárny vezetéken levő szórófejek vizhozama is változó. A változás még eltűrhető, ha az első és utolsó szórófej vizhozama közötti eltérés 10%-on belül marad; — ez a szárny vezeték hosszának egyik korlátja. A szárny vezeték gépi mozgatásánál a vezeték igénybevétele vagy egyéb szerkezeti okok szabnak határt a szárny vezeték hosszának. A célszerű táblaméretek épitési és üzemi költségei egyaránt legalább a 200—250 m-es szárny vezeték hosszat igénylik, de gépi mozgatással ennél nagyobb, 300—450 m-es szárny vezetéket is üzemeltetnek. Több száz méter hosszú szárnyvezeték mentén a terep magassága lényegesen változhat. Sikvidéken az 1 m-en belül maradó magasságingadozás hatása még elhanyagolható, de ennél nagyobb már nem. Az öntözőtelepen belül ki kell keresni azt a szárnyvezeték felállitási vonalat (szárnyvezeték- állást), ahol a terep emelkedése, ill. lejtése a legnagyobb, vagy ahol a legnagyobb mélyedést vagy magaslatot keresztezi. E mértékadó esetekben a vezeték végétől visszafelé haladva elvégzett ellenőrző számításnál (célszerű táblázatosán számolni itt is) az i-(i+l) szakasz geodéziai magasságkülönbsége az ~ m ) = Am összefüggésben + előjelű, ha a terep a vízfolyás irányában emelkedik, s - ha lejt. A terep emelkedése kedvezőtlen, ugyanis- 63 -
