C. Király Mária: Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

4. Öntözési módok - 4.1 Esőszerű öntözés, esőztető öntözőtelepek

12. ábra

Szórófejek Q —H görbéje

Vizszálll+as -Q.

gos intenzitást i, [mm/ő] = -8 ,ImVó] 1000 szokás megadni.

a F [ml

Hazánkban kezedetben a nagy (J)-jü fuvőkával üzemelő szórófejek tér-, jedtek el, viszonylag nagynyomással és hatótávolsággal működtek, cseppjeik ütőereje a talaj szerkezetére általában kedvezőtlenül hatott, az intenzitás kötöttebb talajoknál a viznyelőképességet jóval meghaladta, a felszínen tócsákban megálló viz (a jelenséget tócsásodásnak nevezik) a talaj morzsás szerkezetét tönkretette. A fejlődés során a kisebb intenzitású, kisebb fuvőkával (0 8—14 mm) üzemelő szórófejek bizonyultak előnyösebbnek, mert:

— elsősorban kötött talajoknál a viznyelőképességgel jól összehangolható, a kisebb intenzitáshoz tartozó kisebb cseppek a talaj felszínének morzsás szerkezetét kevésbé teszik tönkre ;

— egy helyben, a kivánt vízborítás kiadásához 6—8 óráig is üzemel, ez idő alatt kedvező páradús mikroklímát biztosítva a növényeknek, továbbá a hosszú idő lehetővé teszi az éjszakai üzemet is;

— a cseppnagyság itt a legkisebb, ezért oxigéntartalmuk, hőfokuk legjobban hasonlít a lassú, csendes esőkéhez;

— oldott tápanyagok, növényvédőszerek kiadása csak a finomabb eloszlású, kis intenzitású vízszolgáltatással összekapcsolva képzelhető el;

— fagyvédelmi öntözés 2,5-3 MM/ó intenzitással és egyenletes csapadékeloszlással végezhető. A növényzet azon részein, ahol az intenzitás a hőmérséklettől függő alsóhatárt nem éri el nagyobb lesz a fagykár, mintha nem is öntöznének; ha a kívántnál nagyobb, a jég súlya letöri a növényt;

— hátránya a kis intenzitásnak, hogy a párolgási veszteség aránylag nagy, éjszakai öntözést figyelembe véve: 15—20%, de forró nyári napon a 30—40%-ot is elérheti. A párolgási veszteség csökkentése érdekében célszerű az öntözés üzemszüneteit a déli órákra tenni (9. táblázat).- 47 -