C. Király Mária: Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
4. Öntözési módok
minőségétől (főleg vízgazdálkodási tulajdonságától), a domborzattól, az öntözés céljától, gyakran a rendelkezésre álló viz mennyiségétől, esetenként a vizbeszerzés módjától, s nem utolsósorban a megvalósítás, az vizem költségeitől, a rendelkezésre álló eszközöktől függ. Megoszlanak a vélemények, hogy a növényre melyik öntözési mód hat kedvezőbben. Egyesek szerint az öntözési mód megválasztása növénytől független lehet (kivéve a rizst, mert az csak felületi öntözéssel — árasztva — termelhető), mások szerint az esőszerü öntözés kedvezőbb, mert tartósan befolyásolja a mikroklímát. A kérdés véglegesen eldöntve nincs — érdekesség kedvéért az ÖRKI erre vonatkozó kísérletének eredménye a 8. táblázatban látható. Kétségtelen, hogy nagyobb jövedelmet biztositó növényféleség nagyobb beruházási és üzemköltséget is elbír, tehát magasabb költséget jelentő módon és berendezéssel is öntözhető. 8. táblázat Különböző öntözési móddal elért terméseredmények 1 mm öntözővízre jutó terméstöbblet kg/ha az öntözés módja: esőszerü sávos csörgedezés barázdás öntözés kukorica (szemtermés) 13,5 17,9 cukorrépa össztermés 57,9 47,8 füves lucerna (szénatermés) 17,0 14,2 Terméshozamok [q/ha] az öntözés módja: esőszerü felületi öntözetlen cukorrépa gyökérhozam 481,4 472,7 szójabab (szemtermés) 17,4 19,3 15,6 csemege paprika (zöldcsöves termés) 458,6 447,4 füves lucerna (szénatermés) 140,2 136,4 103,9- 43 -
