C. Király Mária: Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
3. A mezőgazdaság általános igényei
5. b) táblázat Pályaszélesités mértéke m-ben Ívsugár GO O o 6 0° 90° 120° 150° Cm] központi szög esetén 15 1,30 1,80 2,15 2,50 2,65 20 1,05 1,50 1,80 1,95 2,00 25 0,95 1,30 1,50 1,55 1,55 30 0,85 1,15 1,25 1,25 1,25 40 0,75 0,95 0,95 0,95 0,95 50 0,65 0,75 0,75 0,75 0,75 60 0,60 0,60 0,60 0,60 0,60 80 0,45 0,45 0,45 0,45 0,45 A termőterületi utak közül a naponta sűrűn használt utakon nagyobb teherbírású pályaszerkezet, igényesebb megoldás indokolt, mig az időszakosan használt utakon a legegyszerűbb megoldások is elengedők. A pályaszerkezetet illetően beszélhetünk földutakról, stabilizált földutakről és burkolt utakról; mindhárom esetben több változatban. A közönséges (egyszerű) földutak jelentősége nagyobb távlatban sem elhanyagolható. Pályaszerkezet nincs, a jármüvek a helyszini talajból épi- tett útfelületen közlekednek. A földutat kissé (20—30 cm) ki kell emelni a terepből; meg kell oldani az útpálya viztelenitését; a járófelületet kátyúmentesen, oldalirányban 5%-os eséssel, tömör, sima felülettel kell kiképezni. Az épités célszerű sorrendje:- talajlazitás az árok helyén,- az árokból kiemelt föld elterítése az útpálya felületén,- tömörités és az útpálya felületének végleges kialakítása. Az építéshez a mezőgazdaságban általában található gépeken kívül gré- der (lehet vontatott is) és gumihenger szükséges. A munka termelékenységét csatornanyitó ekével, dózerrel növelni lehet. Igen fontos hangsúlyozni, hogy az egyszerű földút jóságát az adott körülmények között elérhető viztelenités és maximális tömörség biztosítja. Csak ily módon lehet használhatósági idejét a gondozatlan dülőutakhoz képest megnövelni.- 32 -
