C. Király Mária: Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
3. A mezőgazdaság általános igényei
biztosítsa; ez esetben a vizet megfelelő befogadóba kell vezetni, ekkor meghatározott hosszszelvény szerint épül, egyébként az utárok nem vezeti el a vizet sehova sem, hanem idővel elpárologtatja, elszivárogtatja. Az útpadka két forgalmi sávú ut esetében kevéssé igénybevett, szabályos , az utárok felé 5%-kai lejtő felülettel való kiképzése elegendő. Egy nyomsávu útnál az útpadka fokozottabban lehet igénybe véve, ezért 5%-os esés mellett a stabilizált földutaknál leírtak szerint célszerű eljárni, az alkalmazott útburkolat függvényében. Egyszerű 8—10 cm vastagságú mechanika stabilizálás a padka megerősítésének igen jó módszere. Ha az útpályán mechanikai stabilizálást alkalmazunk, akkor célszerű lehet ezt a teljes útkoronára elvégezni. Vizre nem érzékeny jó talajoknál elegendő a padka füvesítése is. Az útpadka szélessége 1 m-nél kisebb nem lehet. Ha az egy nyomsávu ut kitérőkkel építendő, akkor a kitérők helyét 300—600 m-enként a látási viszonyoktól függően kell kijelölni. A kitérő (leálló) sáv szélessége 2,5 m, burkolata az útpályával azonos legyen, elrendezését a 6. ábra mutatja. A termőterületi utak sűrűsége a domborzat, a művelési ág függvényében változik. Sűrű úthálózat a termelésből nagyobb kieső területet, kisebb szállítási költséget; ritkább úthálózat ennek ellenkezőjét jelenti. Nagyobb terepesés (erózióveszély, kisebb táblaméretek), intenzivebb művelés (gyümölcsös) sűrűbb úthálózatot kiván, mint pl. a síkvidéki szántók. A termőterületi utak általában a szabályos derékszögű négyszögü táblák alakját követve egyenes szakaszokból, derékszögű törésekből, ill. csatlakozásokból állnak. Egyszerű derékszögű csatlakozásnál elegendő 15 m-es kanyarulat! sugár betartása, nagy forgalmú utak terelőszigettel csatlakoz- tatandók (7, ábra). Nagy tengelytávolságú jármüvek, két pótkocsis vontatók a burkolat szélét kis sugaru iveknél tönkreteszik, ezért pályaszélesitésre van szükség az 5. táblázat szerinti mértékben, célszerüaziv belső oldalán. Bár a termőterületi utak egyenes szakaszokból állnak, előfordulhat, hogy Íves szakasz közbeiktatására van szükség. Az Ívsugártól függ a megengedhető sebesség értéke: ha R > 15m-v = 20 km/ó; Rí 60 m - v = 40 km/ó; Rí 100m-v = 50 km/ó; Rí 150 - v = 60 km/ó. A termőterületi utak magassági vonalvezetésével a terephez kell igazodni, egyrészt a költségek csökkentése, másrészt a táblával való kapcsolattartás miatt. A függő16/0m 6. ábra Kitérő termőterületi utakon- 30 -