C. Király Mária: Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

3. A mezőgazdaság általános igényei

tani adott esetben gazdaságossági kérdés. Zöldség és gyümölcs esetében a fajtától és összterülettől függően, növényvédelmi okokból rövid, 2—3 napos beöntözési idő is indokolt lehet. A tömbnél legkedvezőbb, ha a beöntözési idő a tábláéval egyezik —ezt költségtöbblet nélkül kell elérni úgy, hogy az öntözőtelepen belül az egyidejűleg öntözhető terület tábláit vonjuk tömbbe. A jövő fejlődését tekintve minden igényt kielégíteni látszik a tömb 6 na­pos beöntözési ideje, de ott, ahol az öntözés a jövőben is periődikusan visz- szatérő növénytermesztési mozzanatot követ, pl. szálastakarmány kaszálá­sa, legelő szakaszainak legeltetése stb., célszerű ehhez igazodva a forduló- idő alatt kiszolgáltatni az öntözővizet. Mivel egységes vélemény nincs, adott esetben az üzemelő gazdaság (beruházó) véleményét célszerű kikérni — rá­mutatva a beruházási és üzemköltségek alakulására. Az öntözési forduló ideje célszerűen szántónál 18-21; kertnél 12-14, gyü­mölcsösnél 18—21 nap. Legelőnél 28 napos öntözési fordulóval számolunk. A napi üzemóra az öntözési mód és berendezés függvényében változik, rendszerint 16—18 (20) óra, kivéve a rizs árasztását, ahol 24 óra és viz- pőtlását, ahol 20—22 órával célszerű számolni. Az egyszeri öntözés mértékadó nettó mennyiségét esőszerü öntözés­nél szántónál 60 mm, zöldségféléknél 60 mm, szöllő-gyümölcsnél 80 mm; felületi öntözésnél, ha barázdás 60—80 mm, ha sávos csörgedeztető 100 mm értékben vehetjük fel, ha nem végzünk részletes vizigény-számitást. Úthálózat A nagyüzemi termelés nem nélkülözheti a mezőgazdasági üzem jól kar­bantartott belső úthálózatát. Jól érzékelteti a kérdés fontosságát, hogy az anyagmozgatás szélső esetben elérheti a mezőgazdaság összes gépi és kézi munka költségének 50%-át is. A szállitás országos átlagban - a mezőgazda­ságon belül - eléri az összes gépi munka 45-50%-át; 1 ha szántóterületre vetitve évente kb. 40 tonna anyagot mozgatnak. Igen lényeges, hogy az anyag- mozgatás kb. 40%-át augusztus-október hónapokban kell lebony öli tani. A túl­nyomó többségében gépiszállitás hatékonysága függ a szállítási távolságoktól, az átlagsebességtől, a hasznos terhelhetőségtől, a rakodási időtől, az üzem­idő kihasználásától. A szállitási sebesség és a hasznos teher pedig a gép tí­pusán túl elsősorban az útviszonyok függvénye; —de ha a sárban elakadó von­tatókra gondolunk, bizonyos mértékben az üzemidő kihasználása is. Szüksé­ges tehát, hogy öntözőtelepeink létesítésénél a belső, un. termőterületi köz­lekedést is szemelőtt tartsuk. A termőterületi utak az alábbiak szerint cso­portos ith at ók; — a dülőutak (más néven: műveleti utak) egy-egy, esetleg két szomszé­dos tábla forgalmának lebonyolítására valók. Egy táblát, különösen a nagy méretüeket, lehetőleg két, de legalább egy oldalról ut hatá­roljon, ami természetesen magasabb rendű ut is lehet, — a gyüjtőutak a táblák között húzódó dülőutakat fogják össze, viszony­lag nagyobb terület forgalmát bonyolítják le,- 27 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom