C. Király Mária: Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

4. Öntözési módok - 4.2 Felületi öntözés, felületi öntözőtelepek

119. ábra

0 200 mm, 50 fm-es öntözőtömlő vizszállitása és üzemi tartománya

25—50 m Legyen, ugyanis rövid távon a nyomás változás kisebb, a vizki- adagolás egyenletesebb lesz. Ha az öntözőtömlő egyes részei terepmélyedésbe esnek s a rajtuk kiadott vizhozam ezért nagyobb, a megfelelő nyitások müanyagdugőval korábban elzárhatők s a kiadott vizmennyiség igy egyenletes lesz.

Az öntözőtömlő a lyukasztás nélküli vizvezető tömlőhöz csatlakozik. A vizveze tőtöm lő célszerűen az öntözőtömlő-hossznak megfelelő darabokból állítandó össze; hossza pár száz méter is lehet. Az öntözőtömlő vízhozamára kell méretezni úgy, hogy a végén a szükséges — pár dm- es — nyomás rendelkezésre álljon. A vizvezető tömlőben viszonylag alacsony nyomás van; nagyobb — 0,4 att. — nyomásértéknél a tömlő nyúlását is figyelembe kell venni, ami 0,4-0, 5 att-nál átlagosan az átmérő 3-4%-a.

A tömlőbe a vizet magasvezetésü öntözőcsatornáből szivornyával lehet kivenni, felszín alatti csővezetékből hidránsok vagy aknák segítségével (120. ábra), de elláthatók mélyvezetésű csatornából kis nyomású szivattyúval (121. ábra), vagy a folyamatos üzem biztosítása érdekében kb. 50 1/s vízhozamot biztositó csőkutból is.- 231