C. Király Mária: Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

4. Öntözési módok - 4.2 Felületi öntözés, felületi öntözőtelepek

119. ábra 0 200 mm, 50 fm-es öntözőtömlő vizszállitása és üzemi tartománya 25—50 m Legyen, ugyanis rövid távon a nyomás változás kisebb, a vizki- adagolás egyenletesebb lesz. Ha az öntözőtömlő egyes részei terepmé­lyedésbe esnek s a rajtuk kiadott vizhozam ezért nagyobb, a megfelelő nyitások müanyagdugőval korábban elzárhatők s a kiadott vizmennyiség igy egyenletes lesz. Az öntözőtömlő a lyukasztás nélküli vizvezető tömlőhöz csatlakozik. A vizveze tőtöm lő célszerűen az öntözőtömlő-hossznak megfelelő darabok­ból állítandó össze; hossza pár száz méter is lehet. Az öntözőtömlő vízhozamára kell méretezni úgy, hogy a végén a szükséges — pár dm- es — nyomás rendelkezésre álljon. A vizvezető tömlőben viszonylag ala­csony nyomás van; nagyobb — 0,4 att. — nyomásértéknél a tömlő nyúlá­sát is figyelembe kell venni, ami 0,4-0, 5 att-nál átlagosan az átmérő 3-4%-a. A tömlőbe a vizet magasvezetésü öntözőcsatornáből szivornyával lehet kivenni, felszín alatti csővezetékből hidránsok vagy aknák segítsé­gével (120. ábra), de elláthatók mélyvezetésű csatornából kis nyomású szivattyúval (121. ábra), vagy a folyamatos üzem biztosítása érdekében kb. 50 1/s vízhozamot biztositó csőkutból is.- 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom