C. Király Mária: Mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

2. Alapfogalmak

A mezőgazdasági üzem legkisebb termelési egysége a tábla; egyidejűleg azonos növénnyel boritott terület, legalább egyik oldalán úttal határolva. Nemcsak növénytermesztési, hanem vizgazdálkodási, talajtani szempontból is egységet képez. Az öntözött terület táblásitását az öntözőberendezés tervezése keretében kell elvégezni. A tábla belsejében a mezőgazda - sági művelést akadályozó létesítmények nem lehetnek. Két vagy több szomszédos tábla tömböt alkothat, ha azonos igényű növényt termelnek rajtuk, megmunkálásuk, tápanyag stb. ellátásuk azonos. Nagysága üzemszervezési, gépesitési tényezőktől függ. Nem minden gazdaságban tértek át a tömbös művelésre.

Az öntözőtelep általában egy gazdasághoz tartozó, egy vizkivételre telepitett, egységet alkotó öntözőelemekkel berendezett, továbbá az okszerű vizgazdálkodást lehetővé tevő levezetőhálózattal; úthálózattal rendelkező terület.

Több, rendszerint szétszórt öntözőtelep alkot egy öntözőfürtöt; általában a fürtfőcsatorna és mellékcsatornái biztosítják a fürthöz tartozó telepek vízellátását. Levezető csatornahálózata a szomszédos területekkel szoros kapcsolatban van, nem korlátozódik a fürt területére. Az öntözőfürt területének csak egy része, a berendezett öntözőtelepek láthatók el öntözővízzel.

Az öntözőrendszer (4. ábra) az egy fővizkivételre épült fürtöket foglalja magába, a rendszer főcsatornája (esetleg van mellékcsatornája is) látja el a fürtöket vízzel, általában gravitációsan, ritkábban a költségesebb gépi emeléssel (tiszalöki, jászsági, nagykunsági; ba la tonal igái, tiszafüredi stb. öntözőrendszerek). Az öntözőrendszeren belül a terület 50-60%-a szokott öntözővízzel ellátható lenni. Az öntözőrendszerek, fürtök főcsatornái az öntözővíz szállításán kívül más feladatot is elláthatnak pl. viziközle- kedés, belvízelvezetés, ipari vízellátás.

Öntözésre berendezett terület az, ahol a viz növényzethez vezetéséhez szükséges műszaki létesítmények, berendezések rendelkezésre állnak. Öntöz őte le péknél többnyire a teljes terület 100%-a; fürtöknél, rendszereknél ennél jóval kisebb.

Öntözött terület az öntözésre berendezett területnek az a része, amely a tenyészidőben rendszeres vízellátásban részesül. Evenként változó lehet, még öntözőtelepeknél sem egyezik meg mindig az öntözésre berendezett területtel, annál az esetenként szárazgazdálkodásra kijelölt táblák, tömbök területével kisebb. A száraz szakasz a talaj pihentetésére, egyes fenntartási munkák elvégzésére szolgálhat (pl. rizstelepeknél).

A terület bruttó nagysága a telepet — rendszert határoló vonalon belüli teljes terület; a nettó terület az, ami tényleg bevetésre kerül, tehát az utak, csatornák, töltések stb. területén kívüli rész. Ez utóbbiakat, mivel "földadó alá nem eső területek" fanet-nek rövidítve is szokták nevezni. Öntözés tervezésnél célkitűzés, hogy a művelésből kieső terület a lehető legkisebb legyen. A területnagyságot ha (hektár) mértékegységben kell megadni, de mert a mezőgazdaság még gyakran a hagyományos kh (katasztrális hold)- 21 -