Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
Halászat - Halastavak műszaki berendezése
nem keletkezik. A nád elég igénytelen növény, majdnem minden talajon telepíthető. A viz mélységéhez is alkalmazkodó, még 1,0 lass vízben is jól tenyészik. Gazdaságos is a nádsáv, mert a telepítési költségeken kivül semmi kiadás nincs rá, hiszen a kitermelt nád értéke fedezi a kitermelési és a fenntartási költségeket. Semmi ok sincs arra, hogy eltérjünk ettől a töltésvédelemtől, sőt kívánatos, hogy több gondot fordítsunk a nádsávval kapcsolatos kérdésekre. A nád telepítése vagy magról, vagy gyökértörzzsel történik. A magot vagy homokkal keverve vetik el, vagy kis agyaggombócokba gyúrva szórják szét. A gyökértörzs telepítésének kétféle módja van, lehet a megtisztított gyökértörzset sorokban dugványozni vagy pedig a felszántott gyökórtőrzseket a földdel együtt viszik el és helyezik a betelepítendő területre, úgy, mint a gyeptéglát. A magról való vetés a legolcsóbb, de a legbizonytalanabb, mert sok meddő mag lehet. A földdel együtt szállított gyökértörzs a legjobb, de a legdrágább, mert sok földet is kell - esetleg nagy távolságról - szállítani. A nádtelépítés legelterjedtebb módja a gyökértörzs dugványozása, amely költségekben is és eredményesség szempontjából is az előbbi kettő között van. Vetés után a területet mintegy 10 cm, a dugványozás után 20-25 cm, a gyökórtéglák elhelyezése után pedig legfeljebb 30-40 cm magas vizoszloppal szabad elárasztani. A magról vetett nád lassabban fejlődik, az első évben hozzávetőlegesen 50 cm magasra nő, mig gyökértörzstelépítésnél az 1,0 m-t, sőt az ennél nagyobb magasságot is eléri. A nádsáv szükséges szélességére vonatkozóan - hazai viszonylatban - sajnos semmi adat sincs, a jövőben kell ezt kísérletezéssel megállapítani. A gyakorlati tapasztalatok szerint 3-5 a nádsávra van szükség a tavak nagysága, ill. hossza szerint, a szél bontó hatása ellén. A teljes hullámtőrés céljából azonban külföldi vizsgálatok szerint 17-25 m széles vizinövényzet szükséges. A nádat fejlődése közben mindig csak annyira szabad vízzel elárasztani , hogy annak felső 10-20 cm-es része a vízből kiálljón. A nádat a halastóban a töltés lába és az anyagárok közé kell telepíteni, mert az anyagárok a nád továbbterjedését megakadályozza, hiszen a sok nád - amint már említettük - nem kívánatos a tóban.- 400 -