Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
Halászat - Halastavak műszaki berendezése
oxigéntartalmát a tápzsilipnél még fokozni lehet a különféle levegőztető berendezésekkel. A levegőztetés történhet az aknában, ahol a vizet alkalmasan elhelyezett orrok vagy rácsok között baktatjuk le, vagy a zsilip kifolyásánál, ahol a kifolyó nyílás alá tett terelő lappal vagy kosárral apró vizcseppekké porlasztjuk szét a legalább 10-20 cm-ről bukó vizet. Ez utóbbi megoldás az általánosan használt, a viz alatt történő vízbevezetés ugyanis az ellenőrzés és tisztítás szempontjából nem kedvező. A teleltető tápzsilipen kibukó viz kimosást okozhat, ezért különösen akkor, ha a kibukó viz nem terelő lapra vagy kosárba esik, a medencefenék biztosításáról megfelelően (esetleg vizpár- násan) kiképzett burkolattal gondoskodni kell. Csehszlovákiában jó eredménnyel alkalmazták az un. Jungvirt- féle táplálást. Ennek lényege, hogy a tápcsatorna és a tó viz- szintje között 60 cm esést biztosítva, a vizszint alatt betáplált vízhez egy 2 mm nyílásúra szűkített csövön keresztül levegőt szívnak be. így a tavakba oxigénnel telitett viz jut, amely a teleltető ellenkező gátoldala felé áramlik, azután visszatérve a befolyó alatt elhelyezett túlfolyó nyíláson át elhagyja a telel- tetőt. A teleltető-tápzsilipeket mindig a helyszíni igényeknek, a rendelkezésre álló anyagoknak, a vízmennyiségnek stb. figyelembevételével kell megtervezni. Egy ilyen injektoros telelői táplálást tüntet fel a 95» ábra. A teleltetők lecsapoló zsilipéiként a már ismertetett 0,A m barátzsilipek használhatók. A tisztíthatóság érdekében 0,A m-nél kisebb átmérőjű csövet nem célszerű alkalmazni. Valamennyi műtárgy tervezésénél tekintettel kell lenni arra, hogy egy-egy halastó több évtizedig, esetleg évszázadig is üzemben lehet. A nehezen kezelhető, kis teljesítményű, rossz anyagból készült, könnyen elromló műtárgyak nemcsak sok gondot, bosszúságot okoznak a termelőnek, hanem a termalést is akadályozzák. Tájékoztatásul közölhetjük, hogy az alföldi halastavaknál 0,75 - 1,0 m' beton-szükségletet vehetünk számításba kát. holdanként . A halastavak töltéseit általában ugyanolyan elvek alapján kell tervezni, mint a többi vizi létesítményeknél.- 396 -
