Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
Halászat - Általános ismeretek
dott oxigénmennyiséget mindig és minden körülmények között megkapják. Á teleitetőkben a halak oxigénszükségletét állandóan átfolyó, oxigénben gazdag vizzel lehet biztosítani. A termelő tavakban az elhasznált oxigén pótlása részben a viznek a levegővel érintkező felületén abszorpció utján történik, de azt legfőképpen a vízinövények - elsősorban a planktonnövények - asszimiláció utján termelik. A teleltetőknél a vízfelületen abszorbeálható oxigénnel nem lehet számolni, mert a teleltető vízfelülete befagyhat, akkor pedig abszorpció nincs. A téli idényben a kevés napfény és a hideg miatt a vízinövények oxigén-termelése olyan kicsiny, hogy az gyakorlatilag nem jöhet számításba. Mivel a teleltetőkben az elhasznált oxigén természetes utón nem pótlódik, mesterséges utánpótlásról kell gondoskodni, mert a halak az oxigénhiány következtében megfulladnak. Hazánkban a teleltetők oxigénutánpótlásának csak egy módját használják, amely gyakorlatilag jól bevált. Az oxigénben szegény vizet a teleltetőkből elvezetik, s helyébe oxigénben gazdag vizet juttatnak. Ha a viz elég hideg, a halak a fenéken tartózkodnak és az oxigént is ebből a rétegből fogyasztják el, tehát ezt az alsó vizréteget kell a teleltetőkből elvezetni, amelynek helyébe a felsőbb oxigéndus vizréteg kerül. Kérdés azonban, hogy a telel- tetökbe hol kell bevezetni a vizet. A vizutánpótlásnál a legfőbb szempont az, hogy a viz oxigéntelitettsége minél nagyobb legyen. Ha felülről bukással vezetjük a vizet, akkor az nagy felületen érintkezhet a levegővel és abból sok oxigént vehet fel. Ha alulról történik a vizbevezetés, az oxigéndusitást csak nehezebben lehet elérni. A teleltetőkben az oxigénfogyasztás állandó, tehát a tápláló vizet is állandóan kell vezetni. Kérdés, hogy mennyi legyen ez a vizmennyiség? Nálunk a jelenleg általánosan elfogadott norma szerint 10 q piaci halra 1 1/sec állandóan átfolyó vizet kell számítani. Természetes, hogy semmiféle mérgező anyag sem lehet a táp- lálóvizben, ezért szennyvizeket a teleltetők táplálására ném szabad felhasználni. Sem a túl savanyu, sem a túl lúgos viz nem megfelelő, a pH értékének nem szabad sohasem 6 alá süllyednie. Különös gondot kell a táplálóviz minőségére fordítani akkor, ha az tőzeges talajról származik.- 355 -
