Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

Halászat - Általános ismeretek

A műtárgyak karbantartására és a tavak tisztítására általá­ban a lehalászás után kerül sor. A tógazdasági üzem terjedelme szerint megkülönböztethetünk teljes üzemű és rész-üzemü tógazdaságokat, A teljes üzemü tógaz­daságban az ikrától a piaci halig tenyésztik a pontyot, rész- üzemü tógazdaságokban viszont vagy csak bizonyos életkortól, vagy pedig bizonyos növekedési állapotig tenyésztik, A rész-üzemü tó­gazdaságok vagy más helyről származó ivadékkal népesítenek, vagy pedig kizárólag ivadékneveléssel foglalkoznak. Természetesen elő­fordulhat az is, hogy a teljes üzemü tógazdaság egyes tavaiban csak ivadékot nevel más tógazdaságok, vagy természetes vizek részére. Nagyság szerint megkülönböztetünk tógazdasági kis-, közép- és nagyüzemeket. Kisüzem 50 kh-ig, középüzem 50 és 500 kh között, 500 kh felett pedig nagyüzem. A termelés időtartama szerint a teljes üzemü tógazdaságok keretein belül vannak 2, 3 és 4 éves üzemek, megjegyezzük azonban, hogy 4 éves üzemet ma már egyáltalán nem tartanak fenn. A rész- üzemü tógazdaságok egyéves üzemidő alatt vagy ivadékot tenyész­tenek, vagy idegenből származó ivadékot egy nyár alatt növelnek piaci ponttyá. A tógazdaságokban három fő tó-tipust különböztetünk meg: te­nyésztő, termelő és tároló tavakat. A tenyésztő tavak altípusai az ivató és az ivadéknevelő tavak. A tenyésztő tavakban állítják elő a termelő tavak népesitésére szolgáló tényészanyagot, mig a termelő (nyújtó) tavakban folyik a piacon értékesítésre kerülő halak tenyésztése. A tároló tavak kisebb földmedencék, amelyekben egyrészt a piacra kerülő halakat az elszállításig tárolják, más­részt a tényészanyagot - az egy- és kétnyaras pontyokat - át­teleltetik. Itt helyezik el télire a szaporító anyahalakat is (anyahal a szaporításra alkalmas lkrás (nőstény) és a tejeshalak (him) gyűjtőneve). A belterjes ivadéknevelési módszerhez külön ivató és ivadék­nevelő tavak szükségesek. Az ivató tavak kicsiny, füvesalju, júliustól szárazon álló, tehát teljesen lecsapolható, sekélyvizü, 50 cm átlagos vizboritásu tavak. A lecsapoló zsilipnél legyen mintegy 1,0 m-es vízmélység is, ahova a hűvösebb időben az iva­dék lehuzódhat. Nagyságuk 50-150 m2, nálunk 0,5 - 1 kh.

Next

/
Oldalképek
Tartalom