Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

Víztározás - A víztározás gazdaságossága

jesség fokától, az öntözés nélkül elérhető terméseredményektől stb.). Tógazdasággal történő hasznosítás esetén a hasznosulás függ a feltöltéshez és vizpótláshoz a tározott vizből szükséges viz mennyiségétől, a várható halhús-hozamtól, a korábbi hasznosításnál elért jövedelemit 1 stb. Vagyis minden esetben más és más érték lesz a tározás gazdaságos határértéke, illetve az 1 m3 hasznos tározótérre fajlagosan jutó beruházási költség megengedhető felső értéke.

Példaként vizsgál junk meg egy viztározási lehetőséget, amelyet olyan öntözéssel kivárunk hasznosítani, melyet az alábbi adatok jellemeznek:

1. Az átlagos öntözési idénynorma: N = 1 200 m3Ah.

Ehhez a víztározóból biztosítandó: N’ = 1 000 nrVkh,

(mert júniusban nem a víztározóból, hanem a természetes vízhozamból végezzük az öntözést).

2. A fajlagos beruházási költség (l kh öntözésre)- a víztározó építéséből:

5,- Ft/m3xl000 m3/kh = 5 000,- Ft Ah- a tápcsatorna építéséből:

= 1 000,- Ft Ah

*- az öntözőtelep építéséből:

= 8 000,- Ft Ah B = 14 000,- Ft Ah

3. Az évi 1 m3 öntözővizfelhasználásra jutó beruházási költség:

14 000 . ™./_3

TÖÜÜ" " 14»“ Ft/m ,ev

4. A többlethozam értéke: T = a- 000,- FtAh.év.

5. Az öntözés többletköltsége: K = 1 800,- FtAh.év.

6. Az 1 m3 kiszolgáltatott viz évi költsége:

1 800.- Ft Ah

T'2ÖŐ m5/khVév-1,5 Ft/m3.év

7. Az öntözés nettó többletjövedelme: J = T-K = 2 200 FtAh.év

8. Az öntözővíz hasznosítás! értéke:

V

I

TT 2 200 FtAh.év 1 2ÓÓ m3/üi

= 1,83 Ft/m3.év- 498 -