Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

Víztározás - A víztározók eddigi és várható fejlődése

országban, azoknak javarésze is inkább csak emeltszintű halastó. Az eddig épített víztározóks

1. A K-V. jelű síkvidéki, kiegyenlítő tározó a Keleti főcsatorna mentén 5,0 millió m^ hasznos tározótérrel.

2. A nagyrédei dombvidéki, völgyzárógátas, idénytározó 1/4 millió m^-es hasznos tározótérrel.

3. A rakacai hegyvidéki, völgyzárógátas, többéves ipari víztározó 5,5 hasznos tározótérrel.

4. Bokodi, dombvidéki, völgyzárógátas, többéves ipari víztározó 7,0 millió m'’ hasznos tározótérfogattal.

5. Szilágypusztai, dombvidéki, völgyzárógátas idénytározó 1,7 millió n'> hasznos tározótérrel.

6. Hásságyi, dombvidéki, völgyzárógátas idénytározó 0,8 millió nr hasznos tározótérfogattal.

7. A felsoroltakon kivül van még 16 db (korábban épült) kis tározó, melyeknek összes hasznos tározótérfogata = 2,3 millió m3.

Az öntözés nagymérvű fejlődése hazánkban 1960-ban indult

meg. Az öntözött terület«

1953-ban

1960- ban

1961- ben

1962- ben

1963- ban

163 394 kh

164 600 kh volt, vagyis 7 éven át stagnált, 231 571 kh-at,

382 257 kh-at,

470 000 kh-at öntöztünk meg.

Vagyis I960 után 3 év alatt megháromszorozódott a ténylegesen megöntözött terület. A 470 000 kh-hoz elegendő volt a helyi vizek és a korábban megépített öntözőrendszerek együttes vízkészlete, A további fejlesztéshez azonban újabb öntözővizkészle- teket kell biztosítani. Ezért Fejér, Somogy, Baranya és Tolna megyébem, valamint Heves és Borsod megyében már 1963 óta gyors ütemben jelölik ki a kisebb-nagyobb domb-, és hegyvidéki víztározókat. Csaknem száz víztározót (70 millió m^-es hasznos tározótérfogattal) jelöltek ki megvalósitásra, ezek között vannak: a Berhldai-, a Vaskapui-, a Szajlai-, a Laskóvölgyi víztározók. Ezek nemcsak öntözőviztározásra, hanem - az 1963 évi tavaszi árvizek tanulságai alapján - árvizcsökkentésre is alkalmassá tehetők.- 496 -