Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
Víztározás - A víztározók kialakítása
töltéséé víztározók esetében« A különbséget mindössze az jelenti« hogy a járulékos beruházások között a tápcsatorna, a tápzsilip, valamint a vízlevezető csatorna és a barátzsilip helyett a hullámtéri víztározónál folyami duzzasztómüvet és hajózsilipet továbbá - esetleg - vízerőművet kell létesíteni. Ezeknek létesítése azonban további előnyökkel jár: a mederben végigvezetendő vízhozam csökkenthetőségével, a duzzasztás révén az öntözővizkivételéknél a szivattyúzás! költségek jelentős csökkenésével, biztonságosabb hajózóut kialakulásával, energia termelésével, a fürdési-, üdülési- és vizisportlehetőségek bővülésével stb. A 113« ábrákon példaképpen bemutatom a Második (Kiskörei) Tiszai Vízlépcső hullámtéri víztározójának főbb tervrészeit. Dombvidéki hossztöltéses víztározók Patakok és vízfolyások nagy vízgyűjtőterülettel és széles völggyel rendelkező szakaszain a hossztöltéses víztározók kialakítása néha célszerűbb és gazdaságosabb, mint a völgyzárógátas kialakítás* Ugyanis a hossztöltéses megoldásnál nem vesszük a völgyet teljes szélességében igénybe, hanem - rendszerint - csak a keskenyebblk völgyoldalt. A szélesebb völgyoldalt ilyenkor célszerűen öntözésre rendezhetjük be. Természetesen célszerűbb volna ilyen esetben a víztározót a patakon vagy vízfolyáson valahol feljebb (ahol a völgy már keskenyebb) völgyzárógátas megoldással kialakítani, azonban - lakótelepülés, ut vagy vasút - gyakran nem teszi lehetővé. A hossztöltéses kialakítás tehát csak kényszermegoldásnak tekinthető. Ez alól kivételt csak azok az esetek képeznek, amikor a helyi adottságok egyenesen ennek a megoldásnak kedveznek, ez azonban cBak ritkán fordul elő. A hossztöltéses megoldásnak egyedüli előnye az, hogy a p^- tak, illetőleg vízfolyás nem folyik keresztül rajta, igy árapasztók (túlfolyók) létesítésére nincs szükség, ezenkívül az árvizek hordaléka sem rakódik le ezekben a víztározókban. A hossztöltéses víztározók vízmélysége csekély (átlagosan 1,5-2,5 m) igy tulajdonképpen emeltszintű halastavakként kezelhetjük őket. Méretezésük, kialakításuk a hossztöltéses halastavakéval azonos módon is történik.- 471 -
