Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
Víztározás - A víztározók kialakítása
72. táblázat Víztározók és halastavak szivárgási és párolgási adatai (a VITUKI 13.5.2. számú tanulmánya szerint Sorsz. Vizsgált hely megnevezése Vízzáró réteg leírása Szivárgás távolhatása a talajvizszintre (m) Szivárgás mennyisége Szivárgás és párolgás összege mm/6 hónap Számottevő Még ki mutatható Mérőcsöves eljárással mm/nap Ténylegesen átlag mm/nap i. Tiszántúlon í. Kungyörgy htő Több méter vastag szikes, agyagos iszap 30 100 X 0,9 660 2. Hortobágyi htó 30 300 X 1,1 700 3. Borsosi tározó _ll 30 150 X 1.1 700 4. Fertőlaposi htó-"- löszös vályog-foltokkai 50 300 X 1,2 720 5. Mikelaposi htő 50 300 X 1,2 720 6. K-V. tározó _IT_ 100 400 X 1,7 800 7. Csécsmocsári htó 50 200 X 1,8 820 8. Ohati htavak-"- homok foltokkal 150 400 X 2,1 880 9. Fényestói htó 100 250 1 X 2,1 880 n. Duna-Tisza közén í. Fülöpszállásl 1 m vastag löszös, homokos, szi/ környéki sziktavak kés iszap, alatta meszes vályog 100 200 15 1,8 820 2. Apajpusztai htó 1/2 m vastag löszös iszapos homokos szikes iszap,homokfoltokkal, alatta homok 150 300 25 2,8 1000 3. Szunyogpusztai htó 200 „ 400 35 4,4 1300 Megjegyzés: 1. A mérőcsöves eljárással csak a szivárgás első fázisát (a függőleges irányú elszivárgást) lehetett megállapítani, a mértékadó oldalirányú elszivárgás - a II/l,23.sz. sorokból láthatóan - jóval kisebb mérvű. 2. A máj. X.- okt. 31. közötti 6 hónap alatt a párolgás - a Tiszántúl és a Duna-Tisza közének középső részén egyaránt - 500 mm. Ennek havonkénti megoszlása 1962-ben a következő volt: májusban = 80-100 mm, júniusban = = 100-110 mm, júliusban = 90-100 mm, augusztusban = 110-130 mm, szeptemberben = 50-60 mm, októberben = = 30 mm.
