Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
Víztározás - A víztározók méretezése
A tároló holt térfogatát a következő meggondolások döntik el: a felső szintjének a vlzklhocsátó műtárgy köszöbmagasságábsn kell lennie s Így ezt a terepuralás feltételei szabják meg; b/ a térfogata elég nagy legren a hordalék lerakódására, nehogy gyors f el- iszapolódás álljon elő; c/ legyen benne legalább 1,5-2,0 m-es vizréteg, hogy a víztározó medre télen át ne fagyjon és meg ne repedezzék» Ülnél magasabb a holttér szintje, annál nagyobb az uralható terület, de ezzel szemben nagrobb a tározó feltöltési magassága és Így magasabb a gát, több terület jut viz alá, vagy pedig kisebb a hasznos tárolási térfogat» Ezeket a körülményeket mind mérlegelni kell a holttér szintjének kijelölésénél. A holt térfogat méretei elég nagyok legyenek ahhoz, hogy a tárolót megóvják a gyors feliszapolódástól. Ha a vízgyűjtőterületről évi átlagban W hordalék jut a tárolóba, a tárolónak számításba vehető hasznosítási ideje pedig T év, akkor a holttérfogat: VQ > WT legyen. A gát korona szintjének meg kell haladnia a tároló maximális vizszintjét - hozzászámítva ehhez a túlfolyón kiömlő legnagyobb vizréteget, plusz a keletkező hullámok magasságát. A hullámmagasság: C = 0,0208 v1’2* jP*33 mt amikor is L - a víztükör hosszát jelenti (km-ben), v - a szél sebességét (m/sec-ban) (V.L. Andre- janov képlete). A hazai gyakorlat szerint a gát koronaszintje általában 100 cm-rel magasabb az üzemvíz szintnél és 50 cm-rel magasabb az árvizszintnól (a völgy közepénél további 30 cm-es biztonságot is szoktunk alkalmazni, mely a völgy széle felé haladva lineárisan nullára csökken). Hogy a tároló védve legyen a feliszapolódástól és hogy kisebb legyen a holttere, rendszabályokat kell foganatosítani a vízgyűjtőterületen a hordalékok feltartóztatására. Ilyenek: szabályszerű füves vetésforgók, erdő- és cserjés^ültetések a vízgyűjtőn, a vízmosások megkötése és egyéb erózióellenes intézkedések. A tárolómedence üzemének dinamikáját, vagyis a benne levő viz térfogaténak és szintjének, valamint a fogyasztható vizmeny- nyiségnek a változásait rendszerint grafikonnal ábrázoljuk. Ez a tárolómedence befogadóképességét (V) a benne levő viz mélységének (H) függvényében tünteti fel (108. ábra); ezen a grafikonon a tároló befogadóképességét normális feltöltés (Oa abszcisz- 456 -
