Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
Víztározás - A víztározók méretezése
megtelni«. Ha d+e+h < a+b+c, akkor a tároló befogadóképességét V+a+c értékre kell méretesni, ha itt a, b és c - a megelőző (4., 5. és 7.) évek hiányát jelenti. A sokéves tároláshoz szükséges befogadóképességet, ha a lefolyást illetően elegendő számú adat áll rendelkezésre, úgy is meg lehet állapítani, hogy megszerkesztik a tárolóba évről évre beömlő és a belőle elhasznált vízmennyiség tömeggörbéit (ez a szerkesztés a szokott módon történik). A tömeggörbék egybevetése megadja egyrészt a tárolóban visszatartandó vízmennyiséget, más részt a tárolóból a vízlevezető műtárgyakon át leeresztendő fölös viz térfogatát. A sokéves tárolás teljes befogadóképességének egyenlőnek kell lennie az összes veszteségeivel együtt figyelembe vett évi hasznos vízfogyasztásnak, meg a vizszegény években (több egyfolytában következő vizhiányos év alatt) a vízlefolyásban jelentkező ama hiány legnagyobb értékének az összegével, mely a vizsgált teljes hidrológiai időköz folyamán megfigyelhető volt, de ezt az összeget még növelni kell a víztároló holtterének térfogatával. Ha a kérdéses vízgyűjtőterület lefolyására vonatkozólag rövid Időtartamra szóló anyag áll csak rendelkezésre, akkor a helyi vízfolyással táplált öntözés vízgazdálkodási számításait a matematikai statisztika módszerével végzik. £ módszer alkalmazásához a következő részletszámitások szükségesek t 1. Megállapítjuk a vízgyűjtőről lefolyó vízmennyiség sokévi 8q átlagát. Ezt a fentebb kifejtett eljárásokkal végezhetjük. 2. Meg kell állapítani az évi vízlefolyás változékonyságát - a Cy variációs tényezőt. Hogy közvetlenül egymást követő több vizszegény év lefolyását együttesen vizsgálhassák, a lefolyás ingadozását nem egyes évek szerint, hanem n egymásra következő évből álló időszakokra kell jellemezni. Az ilyen év sorozatok lefolyásának (az n-éves időközökhöz tartozó) változékonyságát a értékek jellemzik
