Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

Halászat - Halastavak gazdaságossági kérdései

0/ Síkvidéki halastavaknáli összes termelési érték összes költség

Hozam

Előző kultúra hozama Többlet hozam

8740,- Pt/kh.év

7190,,

1550,- Pt/kh.év 50,1500,- Pt/kh.év

Megjegyzés: az eszközlekötés figyelembevételétől számításaimban eltekintettem, ezzel szemben: világpiaci áron számolva 20 £-kal kedvezőbb eredményeket kapunk (l kg I.o. hal ára = 0,40 dollár, amit 24,- Ft-tal vehetünk számításba.

z f

4. Az 1 ar víz hasznosulása: *

Csak az öntözési csucsidény (julius-augusztus havi) alatti vízfogyasztást vesszük itt számításba, mivel az öntözéssel szembeni hasznosulást kívánjuk vizsgálni (más időben a halastavakhoz szükséges viz kihasználatlanul állna rendelkezésre, ha nem használnák fel a halastavakhoz).

kJ Dombvidéki halastavaknál:

Julius-augusztusban szükséges vizmeny- nyiség = 60 nap x 86 400 sec/nap x 0,2 1/sec/kh 1 nr viz hasznosulása =

2100,- Pt/kh: 2600 m3/kh

2 600 m3/kh 0,81 Ft/m3

B/ Síkvidéki halastavaknál:

Julius-augusztusban szükséges vizmeny- nyiség = 60 nap x 86 400 sec/nap x

0,1 1/seo/kh * 1 500 m3/kh

1 m3 viz hasznosulása = 1500,- Pt/kh:

1300 m3/kh = 1,15 Ft/m3

3

Ha az 1 m viz hasznosulási értékeit összehasonlítjuk az öntözésnél mutatkozó hasznosulással, «mi - az OlíMI korábban már ismertetett vizsgálatai szerint - pl. a II. kategóriájú talajoknál = 1,60-3,60 Ft/m3, akkor azonnal látható, hogy a halastó - egyedi hasznosítással - általában- 435 -