Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

Halászat - Halastavak eddigi és várható fejlődése

HALASTAVAK EDDIGI ÉS VÁBHATÓ FEJLŐDÉSE A tógazdasági haltenyésztés terén Európában hazánk az elsők között foglal helyet. A halhústermelés világszerte rendkívüli mértékben emelkedik. Uig a második világháború előtt Európában 100 kg húsfogyasztásból 33 kg volt a halhús, 1955-re ez az érték kétszeresére emelkedett. Élelmiszerellátásunk érdekében, de nem kevésbé a halhús iránt megmutatkozó külföldi kereslet és az ex­port lehetőségek kihasználása érdekében is nagymértékben fokozni kell mesterséges haltenyésztésünket. Tógazdaságaink fejlődése a felszabadulás óta eddig is szá­mottevő volt; az 19^5» év előtti 18 500 kh területtel szemben 1959-ben mintegy 30 000 kh-on folyt mesterséges haltenyésztés. Második 3 éves tervünkben a tógazdaságok területét a kétszeresé­re kívánjuk emelni. Magyarországon a múlt század hatvanas évéig senki sem gon­dolt olyan tógazdasági haltermelésre, amint az külföldön (pl. Csehországban és Németországban) már a XIII. század óta folyt. Voltak hazánkban is halastavak, ezek azonban ez ideig csak a "haltároló" szerepét töltötték be. A halbő időszakokban a folyó­vizekben és ártereken ejtett nagy halzsákmány egy részét ezekbe a tavakba hordták be abból a célból, hogy halszüke idején, első­sorban nagyböjtben, minden körülmények között biztosíthassák ez­zel a böjti eledelt. A haltároló tavak elsősorban a várak, kas­télyok és kolostorok mellett épültek, és a főurak,,papok konyhá­jának ellátását szolgálták. A folyószabályozások megindulása előtt nálunk nem volt szükség tógazdasági haltermelésre. A mesés halbő- ségü folyóink áradásakor a víz hatalmas területeken terült szét, ami kiváló szaporodó helyet és bő táplálékgyüjtő teret adott a folyók halállományának. Ilyen körülmények között a gazdasági szükséglet nem késztetett senkit sem arra, hogy a mesterséges ha­lastavi haltermelés és haltenyésztés kérdésével foglalkozzék. Első lépés az volt, hogy a - még Zsigmond király koréban épült - tatai tó degenerált halállományát kiirtották, és helyébe az 1890-es évek elején nemes pontyot hoztak be Csehországból. Az Országos Halászati Felügyelőség terve alapján, 1894-ben Corchus Béla Simontornyán megépíti az első 130 kh—as tógazdasá­got. Az uj termelési ág kezdeti sikerei az érdeklődés középpont­- 429 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom