Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)

1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.5 Szántóföldi öntözés

Betakarítás A jelentősen pergő Dunghan Shali rizsfajta betakarítása sarlóval való aratással, kúpokban való szárítással és cséplőgépes csépléssel történt. Jó, de nagyon is kisüzemi módszer. A speciális járószerkezetű, szeges dobos rizskombájn megjelenéséig a kaszával történt aratás és a hagyományos cséplés a nehezen lecsapol­ható nagy táblás rizstelepeken csak üggyel-bajjal volt végrehajtható. A termés gépre hordása — különösen esős őszön — fogattal vagy vontató­val lassú, drága, nehézkes megoldás volt. 1960-ban például még télen is folyt ezért a cséplés. 1.51.3 Az új, nagyüzemi rizstermelés jellegzetességei A régi, kiskalickás, kisüzemi rizstermelésről a mai, agrotechnikájá­ban immár komplex és eredményes nagyüzemi rizstermelésre való át­térés hosszú időt és fáradságos munkát vett igénybe. Párhuzamosan kel­lett átdolgozni, átformálni az agrotechnika minden láncszemét abból a célból, hogy egységesen teherbíróképes lánccá alakuljon át. Ennek az új termelési rendszernek legfontosabb jellemzői a követ­kezők. A rizstelep kialakítása Síkra és vízszintesre tereprendezett, nagy kalickás, szabályos alakú, anyagárok nélküli, gépi művelésre alkalmas rizstelep első változatait még az ötvenes évek elején Kállay Kornél kezdeményezte a Rizstermelő Ál­lami Gazdaságok igazgatóságán. Használhatóságának előfeltétele a terep- rendezés kiváló minősége és az évenként kihúzott lecsapolóárok. Ezért a szántást váltvaforgató ekével kell végrehajtani és rendszeresen karban kell tartani a műterepet (nagy tengelytávolságú gréderrel). A rizs termelése monokultúrás jellegű és ezért több év termelése után (4—8 év) pihenőévet iktatnak közbe, amikor is a rizstelep karban­tartása, rekonstrukciója is elvégezhető. Ez a műszaki megoldás megfelel a termelés igényeinek, ahol a terep- rendezést talajtani okok (pl. szikes talaj) nem gátolják, de költséges be­ruházást igényel és a karbantartása sem olcsó. A hatvanas évek második felében a Gyomai Állami Gazdaságban Beregszászi Ferenc és Takács Ferenc kezdeményezésére kipróbálásra ke­rült az USA-ban kizárólagosan alkalmazott ún. rétegvonal menti gátas rizstelep. Megfelelő építő és karbantartó gépek hiánya ellenére is a rend­szer kiválóan bevált, a tábla kezelhetősége (árasztás, lecsapolás) igen könnyű volt és a termelési eredmények is igen jók voltak. E rendszer lényege a nagy és szabályos alakú tábla, melyen belül a tereprendezés csak az esetleges ellenesések kiküszöbölésére korlátozódik. Nagy tengelytávolságú gréderrel történik a terep elegyengetése. Táblán belül a 10 cm-es rétegvonalaknak megfelelően — első árasztáskor a víz által meghatározott helyen — kerül kiépítésre a géppel átjárható, idősza­kos hullámgát. így tehát a rétegvonalat követő szabálytalan alakú „ka- licka” eleve nem sík, hanem esésben van, de a terepesésből eredő szint- különbség maximálisan 10 cm. Ezzel elérhető az árasztás egyszerűsége, de főleg a lecsapolás gyors és kiváló minőségű végrehajtása. így a földbe­vetés és vegyszeres gyomirtásból eredő ismételt „öntözést” és lecsapolást ez a rendszer kiválóan képes kielégíteni. 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom