Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.3 Az öntözés szerepe a korszerű mezőgazdasági üzemben
az öntözőtelep kihasználtsága valóban megfelelő legyen. Éppen ezért a termelési cél és az öntözés összefüggésének előzetes pontos meghatározása az alap valamely öntözéses beruházás szükségességének, várható kihasználtságának, és ezek alapján gazdaságosságának meghatározására. 1.33 A termelés-biztonság szerepe az öntözésnél Az öntözések gyakorlatában eddig alig vettük figyelembe az öntözés termésbiztonságot nyújtó hatását. Amilyen mértékben válik azonban a termelés egyre intenzívebbé és ezáltal költségesebbé is, ugyanolyan arányban nő a termésbiztonság iránti igény, fokozódik annak jelentősége. Így ma már bizonyos esetekben lehet e tény egyedüli indoka is az öntözés szükségességének. A termésbiztonság jelentősége több síkon és formában jelentkezik. A koncentrált, iparszerű állattenyésztő telepek tömegtakarmány-ellá- tása —■ kérődzők esetében — megköveteli annak nagy fokú biztonságát. Az állattenyésztés nem tudja követni — és főleg nem ennek iparszerű formája — a takarmánytermelés évjárati ingadozásait. A tömegtakarmányok hosszabb tárolása biztonsági célra nehézkes és költséges. Éppen ezért a termelést biztosítani öntözéssel a célszerűbb megoldás, már csak azért is, mert ez utóbbi jelentős többtermeléssel is párosul. A nagy ráfordítással előállított nagy értékű termések (pl. szőlő, gyümölcs stb.) olyan értéket képviselnek, mely esetben mind a beruházási, mind az üzemeltetési költség vonatkozásában az öntözésé alárendelt jelentőségű. Jogos igény tehát, hogy ilyen nagy értékű termelést ne tegyünk ki az időjárás kockázatának. Bizonyos piaci növényeket a bel- és külkereskedelem kiegyenlített mennyiségben és minőségben igényel. Ez a kereskedelmi forgalomban, a piacért folyó versenyben — adott esetben — lehet igen döntő szempont is. Kertészeti kultúrák (szőlő-gyümölcs-zöldség) esetében ez már ma is élő, valóságos igény. Az iparszerű termelési rendszerek (IKR, KITE stb.) terméscentriku- sak, nagy ráfordítással teszik lehetővé a maximális termés elérését, és a jövedelmezőséget a jelentősen növelt termésátlag biztosítja. Könnyen érthető, hogy ezt a fokozott termelési költséget igénylő módszert egyre nehezebb az évjárati különbségek kockázatának kitenni. Az iparszerű termelés esetében is növekszik a termésbiztonság jelentősége, még ha szorosan nem is határolható el a terméstöbblet kérdésétől. Mint láttuk, a termésbiztonság szerepe a gazdálkodás intenzitásának fokozódásával növekszik. Jó példa erre Európa nálunk jóval csapadékosabb országaiban is az öntöző gazdálkodás erőteljes fejlődése. Ugyanakkor jogosan merül fel az az igény, hogy az öntözőtelep beruházási tervében a gazdaságossági számítás keretében e tényezőt is vegyük figyelembe, mert jelentősége egyes esetekben domináló is lehet. 1.34 Az öntözés minőségváltoztató hatása A gyakorlatban eddig alig figyelembe vett tényező az öntözés minőségjavító hatása. Még leginkább a zöldségféléknél számoltunk vele, ott ahol az öntözés úgyis előfeltétele annak. Szerepe azonban nem korlátozódik le a zöldségfélékre. Kifejezett a minőségjavító hatás a gyümölcsösben, ahol a gyümölcs mérete jelenti a minőségi osztályt. Csemegeszőlőben is hasonló a helyzet. Különösen értékes az öntözés aszúsító hatása borszőlőben. 6* 83
