Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.2 Az öntözés éghajlati és talajtani vonatkozásai
hetővé válik, melyek ott a rizstermelés előtt gazdaságosan nem voltak termelhetők. Tudomásunk szerint komplex, egyelőre nem tisztázott jelenségről van szó, mely azonban rácáfol az egyébként ismert és tapasztalt, öntözés okozta káros hatásokra. Szikes talajok esetében, azok amúgy is gyenge szerkezete könnyebben áldozatául esik a nem kellő módon és minőségben végrehajtott öntözés káros hatásának. Ott tehát különleges gonddal vegyük ezt figyelembe. A talajvízszint lényeges megemelkedése — mely egyébként szakszerű öntözések esetén aligha fordulhat elő — könnyen a talajok másodlagos, azaz alulról felfelé jövő szikesedését idézheti elő. Mind az öntözőtelepek létesítése, mind pedig üzemeltetésük során e jelenségre fordítsunk különös gondot és preventív beavatkozással előzzük meg megjelenését. De fordítva is áll a helyzet. Ahol a talaj lazább szerkezete a szik- mosást lehetővé teszi, ott az öntözés talajjavítást is jelent. Ezt részletesen az 1.28 pontban fejtettük ki. összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy fennáll az öntözés hatására jelentkező talajleromlás veszélye, melynek mértéke azonban különböző, de ugyanakkor fennáll az ellene való védekezés, sőt okszerű módszerek alkalmazásával még a talaj szerkezet javításának is a lehetősége. E kérdéssel minden öntözés kapcsán foglalkozni kell, de nem indokolt sem elhanyagolni, sem dramatizálni. 1.29.7 Talajerő-gazdálkodás és az öntözés kapcsolata A talajerő-gazdálkodás önálló tudomány, kiterjedt irodalommal. A mezőgazdasági termelésnek egyik igen fontos tényezője. Az öntözéssel való kapcsolata azonban rendkívül szoros. A talajtermékenység fokozásának tudatos és tudományos megalapozója Liebig szerint az egyes termelési tényezők egy kád dongáihoz' hasonlíthatók. A termés szintjét (a kád víztartalmát) a legrövidebb donga magassága szabja meg (22. ábra). Azaz a minimumban levő tényező határozza meg a terméseredményt még akkor is, ha más tényezők bőségesen biztosítottak. Másképpen kifejezve, ez tehát azt jelenti, hogy hiába biztosítjuk bőségesen az öntözővizet, ha vele párhuzamosan ugyanolyan színvonalon nem gondoskodunk a növény tápanyagellátásáról és egyéb termésbefolyásoló tényezőkről. Amíg a hatvanas években öntözéseinket a krónikus tápanyaghiány jellemezte, szerencsére ma már nem ez a helyzet. Műtrágyafelhasználásunk rohamosan növekedett. Ugyanakkor azonban még ma sem teljesen tudatos, illetve talajvizsgálattal összekötött mindenütt a tápanyagellátás rendszere, még az öntözött területeinken sem. Sőt nemegyszer még a pazarlás jeleivel is találkozhatunk. A gazda, ha egyik kezét a vízellátás csapján, míg másik kezét a műtrágyászsákon tartja, e két legfontosabb termelési tényező gondos szinkronizálásával mind a víz, mind a tápanyagok legkedvezőbbb hasznosulását biztosíthatja. Ennek pontos, műszeres vizsgálattal alátámasztott végrehajtása az öntözés színvonalának és eredményességének egyik legfontosabb pillére. 78 22. ábra. Liebig-féle kád
