Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)

1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.1 A növények vízigénye

1.19.1 Tábla, vetésforgó, öntözőtelep öntözővízigényének számítása

Az előzőekben foglaltak külön-külön tárgyalták az öntözővízigénynyel kapcsolatos tényezőket, szerepüket, hatásukat. Itt ezek gyakorlati fel- használásáról lesz szó. Az alábbi példa csupán a több számítási lehetőség egyike és ezért nem kizárólagos módszer; egyszerűsége miatt mégis figyelemreméltó. (Az OVHMI—118 számú műszaki irányelvekben — például — egy másik módszer található.)

Egy tábla öntözővízigényének számítása

A 10. táblázatban bemutatunk példaképpen egy számítási mintát. Lényege, hogy a teljes tenyészidő alatt folyamatosan, hónapról hónapra határozzuk meg a növényi vízigényt és az azt kielégítő tényezőket, azaz dinamikusan vizsgáljuk az igényt.

Mindenekelőtt alapadatként meghatározandó a VKkh mértéke a valóságos talajadatok alapján a növényre jellemző gyökérzóna figyelembevételével, valamint az öntözési módszernek megfelelő öntözési hatásfok.

1. Első lépés meghatározni a tenyészidőt.

2. Utána valamilyen módszerrel rögzítjük az ETP-t.

3. A növényre jellemző K tényező kerül a következő sorba.

4. Az ETP és a K tényező szorzata (2-3) adja az ETR-értékeket, azaz a tényleges növényi vízigényt.

5. A vízigény kielégítésének legfontosabb tényezője a csapadék. Valamilyen valószínűségi értékkel számított csapadékadatsor kerül e sorba.

6. A csapadék hatásfokának értékeit tartalmazza e sor.

7. A csapadék és hatásfokának szorzata (5-6) adja a hasznos csapadékot.

8. A növényi vízigény, azaz ETR (4. sor) és a hasznos csapadék (7. sor) összevetésének eredménye a vízigény-csapadék mérleg, melynek értékei lehetnek pozitivek (több volt a csapadék, mint a növényi vízigény) vagy negatívak (több volt a növényi vízigény, mint amit a csapadék fedezni tudott).

9. A mérlegben (8. sor) jelentkező többletet a talaj képes raktározni, de legfeljebb a VKkh mértékéig. Ugyanígy a talaj képes az elraktározott vízből fedezni a vízhiányt, feltéve, hogy van miből.

10. A talaj vízkészlete útján sem fedezett vízhiányt kell öntözéssel pótolni. Az e sorban kapott értékek nettó, azaz a növény részére szükséges öntözővízigényt jelentenek.

11. Az előző sorban kapott nettó öntözővízigényt kell az öntözés hatásfokának megfelelően növelve mint bruttó, azaz a táblában biztosítandó öntözővízigényt kiszámítani.

Vetésforgó, öntözőtelep öntözővízigények számítása

Az előző séma szerint táblánként kiszámított öntözővízigény valamely adott területre vonatkozó összesítésének példáját a 11. táblázat tartalmazza. Itt már nem mm-ben, hanem m3-ben számolunk, és figyelembe vesszük az egyes növények vetésterületét is.

Minél kiegyenlítettebb a havonkénti összes vízigény, annál jobb a vetésszerkezet és az öntözés összhangja, annál jobb tehát az öntözőtelep kihasználása. Kiugró csúcsra való méretezés költséges beruházást, kihasználatlan telepet, tehát ugyancsak költséges üzemelést eredményezne.

1.19 Az öntözővízigény számítása

42