Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
3. Főművek - 3.1 A főművek tervezése
A csővezetékek vonalvezetésénél és hossz-szelvényében kerülni kell az éles töréseket. Idomdarabok nélküli iránytörések szöge a cső anyagától és kötésétől függően tervezhető. A csővezetékeket a töréspontjaiknál és a csővégeknél le kell horgonyozni, illetve ki kell támasztani. A kitámasztáshoz, horgonyzáshoz szükséges súlyokat számítással kell meghatározni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a számítás nélkül elhelyezett súlyok nem voltak elegendőek, és ahol az iránytöréseknél vagy csővégeknél nem alkalmaztak kitámasztást és lehorgonyzást, ott a nyomáspróbák és később az üzemeltetés során állandó hibaforrások alakultak ki. A földbe épített csővezetékek esetén főműveknél a nyomócső záradékvonala legalább 0,8 m mélyen legyen a térszín alatt (a mezőgazdasági művelés zavartalansága és az általános üzembiztonság miatt). Nyomás alatti vízvezetésnél egyre gyakrabban jelentkezik a téli vízszolgáltatás igénye. A 0,8 m mélyen elhelyezett nyomócső-vezetékek téli üzemeltetésre is alkalmasak, ha a nyitott szerelvények fagyvédelméről gondoskodnak. A teljes leüríthetőség végett a beépített vezetéknek vízszintesen fektetett szakasza nem lehet. A nyomóvezetéken levő szerelvények védelmére vagy kezelésére tervezett aknákat úgy kell kialakítani, hogy súlyuk a csővezetéket ne terhelje. Igen helytelen gyakorlat, hogy az aknafalakba bebetonozzák az aknán átmenő nyomóvezetéket. A tolózárak és egyéb szerelvények súlyától a csatlakozó vezetékszakaszokat a tolózárak alátámasztásával mentesíteni kell. Automatikus légtelenítőket kell elhelyezni a nyomóvezeték magaspontjain és az emelkedésben levő csővégeken, a vezeték feltöltése és üzem közben az automatikus légtelenítés vagy légbeszívás céljából. A nyomóvezeték mélypontjain víztelenítőket kell beépíteni. Hosszabb nyomóvezetékeknél szakaszoló tolózárakat kell tervezni; Csőtörés esetére automatikusan záró szerelvényeket építsünk be. Dombvidéken az üzemi nyomások megállapításához a tervezésnél figyelembe kell venni a geodéziai szintkülönbségekből adódó statikus nyomásértékeket is. Előfordulhat, hogy az üzemelés biztonsága érdekében a nyomóvezetéken nyomás csökkentő szerelvényeket kell elhelyezni. Szabadon szerelt nyomóvezetékeknél (ahol a cső anyaga azt megköveteli) a hő okozta hosszváltozások felvételére kiegyenlítő szerkezetet (tágulási közdarabot) kell beiktatni. 10 att-nál nagyobb üzemi túlnyomású nyomócsővezeték-szakaszokkal a belterületet lehetőleg el kell kerülni. Csővezetékek hidraulikai méretezése A nyomócsővezetékek műszaki-gazdaságossági méretezése, a csőátmérők optimális összetételének meghatározása egyszerűbb vezeték esetén képletekkel (OVHMI 123), a fektetési költségminimum poligon előállításával vagy számítógépes eljárásokkal végezhető el, az évi üzemórák számának és az energia egységárának figyelembevételével (OVHMI 123); A csővezetékben keletkező súrlódási veszteség a 4.15.3 pontban leírtak segítségével határozható meg. Hordalékos víznél (a lebegtetett hordalék miatt) a lerakódást akadályozó minimális vízsebességet biztosítani kell. Csővezetékek vonalvezetése 368
