Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)

1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.1 A növények vízigénye

A levegő telítettségét bármely nedvességkarakterisztikával megad­hatjuk (q). A vízgőzszállítás tényezője (V) nem fejthető ki az összefüggésekből egyértelműen, azonban a kilépett molekulák elszállítását a nedvesség- tartalom stacionárius volta igazolja: dq .«0, dt azaz végtelen kis hőmérséklet-változáshoz tartozó végtelen kis levegő- nedvesség-tartalomváltozás értéke megközelítően (vagyis gyakorlatilag) zéró. E meggondolások alapján Dunay 1965-ben kimutatta, hogy az „A” kád párolgásértékei jó közelítéssel kiszámíthatók a levegő telítési pára­nyomása (a Magnus-formulus alapján a hőmérséklet függvényében es) és a levegő telítési hiánya (es — e) alapján: es(es — e) Ea = es + (es — e) A formula könnyebb kezelhetősége végett Varga-Haszonits 1988-ban a képletet átalakította a levegő hőmérsékletére (t) és a relatív nedvessé­gére (rn): EA = f(t, rn). A levegő párologtató képességét eszerint a következő formulával szá­mítjuk: \—f e E =----— í, ahol / =----. 2 — f es A formula értelmezési tartománya 5°-tól 30°-ig terjed; ez a tarto­mány a tenyészidőszak folyamán megfelel. Mód van azonban arra, hogy ennél alacsonyabb, sőt negatív hőmérsékletek esetén is értelmezzük a le­vegő párologtató képességét, ha visszatérünk a telítési páranyomásra és figyelembe vesszük a víz halmazállapot-változásának termodinamikai tör­vényszerűségeit. A levegő párologtató képessége (E0), az „A” kádból elpárolgott víz mennyisége (Ea) és a legutóbbi formulával számított párologtató képes­ség egymással gyakorlatilag azonosnak tekinthető. Antal Emánuel az alábbi összefüggést vezette le az ETP kiszámítá­sára, alapvető meteorológiai elemekből: ETP — 0,9(E — e)°>7- (1 + at)4.8 [mm/nap]. Amennyiben havi értékekkel dolgozunk, úgy a képletbe még bekerül egy n szorzó is ,ami a hónap napjainak számát jelenti. A képletben t a hőmérőházban mért hőmérséklet napi középértéke °C-ban, E az ehhez a hőmérséklethez tartozó telítési páranyomás, amit az általa kidolgozott táblázatokból olvashatunk le, míg e a hőmérőházban mért tényleges páranyomás napi közepe Hgmm-ben. Az a = 1/273. Ha egy adott meteorológiai állomáson nem áll rendelkezésre a tényleges pá- ranyomásadat (e), akkor az előbbi képlet nem alkalmas a potenciális evapotranszspiráció számítására. Sok állomás rendelkezik azonban rela­tívnedvesség- (relatívpáranyomás-) adatokkal. Ebben az esetben átalakít­29

Next

/
Oldalképek
Tartalom