Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
2. Az öntözés műszaki alapismeretei - 2.3 Az öntözés gépei
Az esőztető öntözés gépei mintegy 60 év alatt fejlődtek a mai szintre. Sokféle típus áll rendelkezésre. Alkalmazási körük nem azonos. Az esőztető gépek kézi (hordozható) vagy gépi mozgásrendszernek. Mindkét csoportban vannak már kiforrott típusok és fejlesztés alatt állók. Ezeken belül vannak kis-, közép- és nagyüzeműek. Világszerte keresik az egyre jobb megoldásokat. Emiatt nehéz választani. Különösen a gépi mozgásrendszerűeknél, mert ezek szerkezete, hidraulikája, teljesítménye évről évre sokat fejlődik. Ezért nem lehet egyik típust sem kritika, illetve a változatok kombinációja nélkül alkalmazni. A kiválasztás során feltétlenül ügyelni kell arra, hogy a szárnyvezeték a teljes berendezésnek csak egyik eleme, a berendezés a szivattyútól a szórófejig egyetlen hidraulikai egységet képez. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a szél hatását, továbbá a munkaerővel és az energiával való takarékosság, valamint az öntözés minőségének szempontjait sem. A KGST munkabizottsága 1975. decemberi, berlini ülésszakán kidolgozott ajánlások alapján ezért az OVH Vízhasznosítási önálló Osztálya a Vízügyi Értesítő 1976. évi 1. számában a következőképpen határozta meg az esőztetőberendezések minőségi paramétereit: a) az esőztetőberendezés területi egyenlőtlenségi foka nem haladhatja meg az átlagosan kiadott vízréteghez képest — 0—1 m/s sebességű szél esetén a 0,25, — 3—4 m/s sebességű szél esetén a 0,33 értéket; b) az öntözés intenzitása 6—12 mm/óra között legyen változtatható; c) a szórófejek porlasztására jellemző R/H érték a mértékadó szórófejek és fúvókaátmérők esetében egyetlen szórófejnél sem haladhatja meg az 1,10 értéket (R = szórási távolság, H = a szórófej csatlakozásánál a csőben levő nyomás); d) a cseppütés — 16 cm2-nél nem nagyobb felületű mérőfejjel mérve — a mértékadó üzemi körülmények (víznyomás, lövőke) esetén a legtávolabbra elröppenő nagy cseppeknél sem haladhatja meg az 50 g-cm (5-104 erg) értéket; e) a nyomásigény nem haladhatja meg — a teljesen mobil berendezéseknél, a szivattyúnál a 7,0 att-t, — a félstabil telepeken 300 m-nél rövidebb szárnyvezetékeknél a hidránsnál a 3,5 att-t, 300 m-nél hosszabb szárnyvezetéknél a hidránsnál a 4,4 att-t. Az egyes berendezéstípusok tényleges paramétereit a VITUKI által kiadott alkalmassági bizonyítvánnyal kell igazolni. A következőkben az 1976-ig Magyarországon alkalmazott vagy kipróbált valamennyi esőztetőberendezés ismertetésre kerül (azok is, amelyek a fenti előírásoknak nem felelnek meg). 2.35.1 Kézi mozgatású (hordozható) esőztetőberendezések A hagyományos esőztetőberendezések ott alkalmazhatók, ahol az öntözés kisebb arányú, a munkaerő viszonylag olcsón és bőven áll rendelkezésre. Az öntözés nagyarányú fejlesztését, a nagyüzemi öntözőgazdasá2.35 Az esó'ztetó'telepek és fürtök öntözőgépei 214
